hirdet?s

Teleplsek

Hidegsg

Telepls-adatlapTelepls-adatlap

Hidegsg

Alaptva: 1274 Lakossg szma: 311 f
Polgrmester
Kovcs Istvn
Cm
9491 Hidegsg Petfi u. 1.
Telefon: 99/540-042

Polgrmesteri HivatalPolgrmesteri Hivatal

9491 Hidegsg Petfi u. 1.

Kzrdek informcikKzrdek informcik

Gygyszertr

- Gygyszertr Hidegsg

Knyvtr

- Knyvtr

Orvos, rendel

- Orvosi rendel

Tzoltsg

- nkntes Tûzolt Egyeslet

Ingatlan ajnlatokIngatlanok a teleplsen

Hidegség község Gyõr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 km távolságra, keleti irányban található. Természet-földrajzi szempontból a nyugat-magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülõ Fertõ-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét, pl. a zöldségtermesztés számára kedvezõ feltételeket biztosított a vízparti környezet. Hidegség közlekedés-földrajzi helyzete kedvezõ, rajta halad keresztül ugyanis a Sopront Fertõddel összekötõ "Fertõ-tó melletti útvonal". Emellett a 85-ös számú fõútvonallal is kapcsolata van a falunak a Nagycenkre vezetõ 3 km hosszú bekötõút révén.

 

Története:

Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" fakadó hidegvíz forrásról kapta. A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, amit a falu határában elkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még a római korból származó tárgyakat is sikerült feltárniuk a régészeknek. Magát a települést az írott források elször 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában.

Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A következ évszázadokban a birtokosok srn váltogatták egymást: 1358-ban pl. a Kanizsayaké lett a falu, majd a század végén házasság útján a Nádasdyakra szállt. A település lakóinak a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait, a XVI. században pedig a török gyakori zaklatásait kellett elviselnie. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre 1532-1534 között horvát telepesek érkeztek. A reformáció elssorban a község magyar lakói körében vert gyökeret: 1596-ban még saját evangélikus lelkésze is volt a falunak. A XVII. század els felében a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. Nádasdy Ferenc 1671-es pere után a hidegségi birtokai elbb a Draskovich, majd a Széchenyi családra szálltak. A Rákóczi-szabadságharc idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségbl. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve.

A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Gyr, Moson és Vas megyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szltermesztés a XIX. századi filoxéravész miatt elvesztette jelentségét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarha-tenyésztést érdemes megemlíteni.

Az I. világháborút még nagyobb veszteség nélkül vészelte át a falu, a II. világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944 novemberétl a faluban és az Ilona-majorban zsidó munkaszolgálatosokat riztek és dolgoztattak, s közülük nagyon sok beteget agyonlttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követ földosztás után a lakosság társadalmi összetétele ersen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszt rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 1950-es években érték el elször, majd a 60-as években a Hidegségi Termelszövetkezet egyesült a Hegykivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybeliek hatáskörébl. Megsznt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltozásig Hegykhöz tartozott Hidegség. Az erteljes urbanizáció hatására kedveztlen folyamatok zajlottak le, a 60-as évektl kezdve sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma.

 

forrás: www.hidegseg.hu





hirdet?s

Iratkozzon fel a fertpart.hu hrlevelre! Fertpart.hu hrlevl


Telepls-ajnlTelepls-ajnl


Fertszentmikls

Területi elhelyezkedés "Fert - Szent - Miklós - Szerdahely, nagyközség Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és... bvebben »

Tovbbi teleplsek a trsgben »