Települések

Pereszteg

Település-adatlap

Pereszteg

Alapítva: 1291 Lakosság száma: 1377 fő

Polgármester
Sellei Tamás Cím
9485 Pereszteg Ady E. u. 1 Telefon: 99/532-040 ; 99/532-041 Honlap: www.pereszteg.hu

Polgármesteri Hivatal

9485 Pereszteg Ady E. u. 1

Programok a településen

Korábbi programok

Pereszteg-Sopron Boys megyei III. osztályú labdarúgó mérkőzés
2010. május 30. 17:00 Pereszteg–Sarród labdarúgó mérkőzés
2012. április 22. 17:00 Pereszteg–Kópháza labdarúgó mérkőzés
2012. május 6. 17:00 Pereszteg–Sarród labdarúgó mérkőzés
2012. szeptember 16. 16:00 Pereszteg–Sopronkövesd labdarúgó mérkőzés
2012. szeptember 30. 16:00

További programok a településen

Közérdekű információk

Gyógyszertár

- Állomás Gyógyszertár Bt.

Orvos, rendelő

- Háziorvosi rendelő

Posta

- Magyar Posta Zrt..

Iskola

- Peresztegi Általános Iskola

Óvoda

- Peresztegi Óvoda

A Kisalföld nyugati szélén fekszik. Felszíni vizeit az Ikva patak gyűjti össze. Közvetlenül határos Nagycenk, Pinnye, Nagylózs és Sopronkövesd községekkel. Vasúton a Sopron-Szombathely vonalon közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat van a Sopron—Győr vonalon. A 60-as években bevezetett Nagylózs—Sopron járattal még kedvezőbbé vált a közlekedés, mert több megálló is van a faluban. A falun áthaladó portalanított közút a 84-es és 85-ös főutat köti össze. Pereszteg önálló község, a régi Pereszteg és Sopronszécsény egyesítéséből született 1951-ben.

Története:

Pereszteg Első írásos említése 1291-ből való, Nagycenkkel kapcsolatos oklevélen szerepel „Perezteg” néven. 1326-ig a soproni vár tartozéka volt, ekkor I. Károly Kanizsay Lőrincnek adományozta.
1454-ben a cseh husziták felégették további 15 községgel együtt. 1536-ban a Nádasdyak kezére került, ez idő tájt a lakosság tiszta magyar. Az 1623-ban Csepregen alakult molnár céh alapító okmánya szerint a községben két malom működött az Ikva patakon. Az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Szent Miklós a plébánia védőszentje, és a templom restaurálásra szorul. 1660 körül Nádasdy Ferenc gróf 5 jobbágyhelyet adott Székelyi Istvánnak. 1677-ben a Széchenyiek vásárolták meg. 1683-ban, a törökök átvonulásakor 60 elhagyott ház volt a községben, 1706-ban pedig a labancok, majd a kurucok pusztították a helységet. 1715-ben a Széchenyiek mellett a Székelyi-család és a plébánia volt a birtokos. A falu népi összetétele mai formájában a 17. században végbement betelepülések hatására alakult ki, miután a 16. század közepén a lakosság még tiszta magyar volt. 1697-től magyar iskola működött a községben. 1728-ban már 42 horvát, 20 német nevet viselő családfő volt itt a 34 magyar mellett. A 18. század közepén az erdőirtás virágkora erősen vonzotta a németséget, amely az erdőirtás konjunktúrájának letűntével továbbállt. 1740-ben Székelyi Antal Sopron megye esküdtje volt. A Széchenyiek ez időben osztozkodtak, és Pereszteg Schmidegg Frigyesnének szül. Széchényi Jozefának birtokába került. 1796-ban gróf Széchényi Ferenc Schmidegg Lászlótól 115000 forintért visszavásárolta. 1806-ban újjáépíttette a templomot. 1820-ban mint hitbizomány István testvérének, Lajosnak jutott a peresztegi rész. Lajos gróf Horpács mellett sokszor tartózkodott peresztegi kastélyában is, Ist-ván gyakran meglátogatta bátyját. Lajos 1830-ban a cenki Ikva patak-ról Peresztegig malomárkot ásatott és új malmot építtetett. Az 1904-ben megindult országos kivándorlási láz Pereszteget is elérte, 28 fő vándorolt ki Amerikába szerencsét próbálni, Szécsényből 9 fő távozott.

Sopronszécsény Első írásos említése „Zechun” néven 1261-ből, majd „Zechen” néven 1331-ben származik. A középkorban az Osl nemzetséghez tartozó Pinnyeyek birtokolják, majd a 16. században leányágon a Zalay-családé lett. 1529-ben a törökök átvonulásakor teljesen elpusztult. 1549.évi ház-számláláskor több nemes birtoka. 1580-ban a Lászlóvits család volt birtokos. Leányuk Niczky István neje lett, így a Niczkyek, majd a Zeke család, később a Tallián és Vízkelety családok lettek a birtokosok. A községnek sem bora, sem erdeje nem volt. 1894 óta működött iskola az egyik kis házacska termében.

Mindkét falu 1898-tól 1948-ig a nagycenki körjegyzőséghez tartozott. 1899-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Háborús harcok a községben a II. világháború idején alig voltak, mert a község nem a fő útvonalon fekszik. 1945. március 30-án, nagypénteken a németek felrobbantották a vejkei vasúttöltést. A háború végén az oroszok hadifogoly tábort rendeztek be a kastély melletti kertészet területén. A kastély ura, gróf Széchenyi Ferdinánd feleségével egy falubeli kisgazda házánál húzta meg magát félévig. A II. világháborúban 24 hősi halott volt a faluból, ebből heten szécsényiek.