hirdet?s

Teleplsek

Pereszteg

Telepls-adatlapTelepls-adatlap

Pereszteg

Alaptva: 1291 Lakossg szma: 1377 f
Polgrmester
Sellei Tams
Cm
9485 Pereszteg Ady E. u. 1
Telefon: 99/532-040 ; 99/532-041 Honlap: www.pereszteg.hu

Polgrmesteri HivatalPolgrmesteri Hivatal

9485 Pereszteg Ady E. u. 1

Kzrdek informcikKzrdek informcik

A Kisalfld nyugati szln fekszik. Felszni vizeit az Ikva patak gyjti ssze. Kzvetlenl hatros Nagycenk, Pinnye, Nagylzs s Sopronkvesd kzsgekkel. Vaston a Sopron-Szombathely vonalon kzelthet meg. Rendszeres autbuszjrat van a Sopron—Gyr vonalon. A 60-as vekben bevezetett Nagylzs—Sopron jrattal mg kedvezbb vlt a kzlekeds, mert tbb megll is van a faluban. A falun thalad portalantott kzt a 84-es s 85-s futat kti ssze. Pereszteg nll kzsg, a rgi Pereszteg s Sopronszcsny egyestsbl szletett 1951-ben.

Trtnete:

Pereszteg Els rsos emltse 1291-bl val, Nagycenkkel kapcsolatos oklevlen szerepel „Perezteg” nven. 1326-ig a soproni vr tartozka volt, ekkor I. Kroly Kanizsay Lrincnek adomnyozta.
1454-ben a cseh huszitk felgettk tovbbi 15 kzsggel egytt. 1536-ban a Ndasdyak kezre kerlt, ez id tjt a lakossg tiszta magyar. Az 1623-ban Csepregen alakult molnr ch alapt okmnya szerint a kzsgben kt malom mkdtt az Ikva patakon. Az 1659. vi egyhzltogatsi jegyzknyv szerint Szent Mikls a plbnia vdszentje, s a templom restaurlsra szorul. 1660 krl Ndasdy Ferenc grf 5 jobbgyhelyet adott Szkelyi Istvnnak. 1677-ben a Szchenyiek vsroltk meg. 1683-ban, a trkk tvonulsakor 60 elhagyott hz volt a kzsgben, 1706-ban pedig a labancok, majd a kurucok puszttottk a helysget. 1715-ben a Szchenyiek mellett a Szkelyi-csald s a plbnia volt a birtokos. A falu npi sszettele mai formjban a 17. szzadban vgbement beteleplsek hatsra alakult ki, miutn a 16. szzad kzepn a lakossg mg tiszta magyar volt. 1697-tl magyar iskola mkdtt a kzsgben. 1728-ban mr 42 horvt, 20 nmet nevet visel csaldf volt itt a 34 magyar mellett. A 18. szzad kzepn az erdirts virgkora ersen vonzotta a nmetsget, amely az erdirts konjunktrjnak letntvel tovbbllt. 1740-ben Szkelyi Antal Sopron megye eskdtje volt. A Szchenyiek ez idben osztozkodtak, s Pereszteg Schmidegg Frigyesnnek szl. Szchnyi Jozefnak birtokba kerlt. 1796-ban grf Szchnyi Ferenc Schmidegg Lszltl 115000 forintrt visszavsrolta. 1806-ban jjpttette a templomot. 1820-ban mint hitbizomny Istvn testvrnek, Lajosnak jutott a peresztegi rsz. Lajos grf Horpcs mellett sokszor tartzkodott peresztegi kastlyban is, Ist-vn gyakran megltogatta btyjt. Lajos 1830-ban a cenki Ikva patak-rl Peresztegig malomrkot satott s j malmot pttetett. Az 1904-ben megindult orszgos kivndorlsi lz Pereszteget is elrte, 28 f vndorolt ki Amerikba szerencst prblni, Szcsnybl 9 f tvozott.

Sopronszcsny Els rsos emltse „Zechun” nven 1261-bl, majd „Zechen” nven 1331-ben szrmazik. A kzpkorban az Osl nemzetsghez tartoz Pinnyeyek birtokoljk, majd a 16. szzadban lenygon a Zalay-csald lett. 1529-ben a trkk tvonulsakor teljesen elpusztult. 1549.vi hz-szmllskor tbb nemes birtoka. 1580-ban a Lszlvits csald volt birtokos. Lenyuk Niczky Istvn neje lett, gy a Niczkyek, majd a Zeke csald, ksbb a Tallin s Vzkelety csaldok lettek a birtokosok. A kzsgnek sem bora, sem erdeje nem volt. 1894 ta mkdtt iskola az egyik kis hzacska termben.

Mindkt falu 1898-tl 1948-ig a nagycenki krjegyzsghez tartozott. 1899-ben alakult meg az nkntes Tzolt Egyeslet. Hbors harcok a kzsgben a II. vilghbor idejn alig voltak, mert a kzsg nem a f tvonalon fekszik. 1945. mrcius 30-n, nagypnteken a nmetek felrobbantottk a vejkei vasttltst. A hbor vgn az oroszok hadifogoly tbort rendeztek be a kastly melletti kertszet terletn. A kastly ura, grf Szchenyi Ferdinnd felesgvel egy falubeli kisgazda hznl hzta meg magt flvig. A II. vilghborban 24 hsi halott volt a falubl, ebbl heten szcsnyiek.





hirdet?s

Iratkozzon fel a fertpart.hu hrlevelre! Fertpart.hu hrlevl


Telepls-ajnlTelepls-ajnl


Fertszentmikls

Területi elhelyezkedés "Fert - Szent - Miklós - Szerdahely, nagyközség Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és... bvebben »

Tovbbi teleplsek a trsgben »