hirdet?s

Települések

Pereszteg

A Kisalföld nyugati szélén fekszik. Felszíni vizeit az Ikva patak gyûjti össze. Közvetlenül határos Nagycenk, Pinnye, Nagylózs és Sopronkövesd községekkel. Vasúton a Sopron-Szombathely vonalon közelíthetõ meg. Rendszeres autóbuszjárat van a Sopron—Gyõr vonalon. A 60-as években bevezetett Nagylózs—Sopron járattal még kedvezõbbé vált a közlekedés, mert több megálló is van a faluban. A falun áthaladó portalanított közút a 84-es és 85-ös fõutat köti össze. Pereszteg önálló község, a régi Pereszteg és Sopronszécsény egyesítésébõl született 1951-ben.

 

Története:

Pereszteg Elsõ írásos említése 1291-bõl való, Nagycenkkel kapcsolatos oklevélen szerepel „Perezteg” néven. 1326-ig a soproni vár tartozéka volt, ekkor I. Károly Kanizsay Lõrincnek adományozta.
1454-ben a cseh husziták felégették további 15 községgel együtt. 1536-ban a Nádasdyak kezére került, ez idõ tájt a lakosság tiszta magyar. Az 1623-ban Csepregen alakult molnár céh alapító okmánya szerint a községben két malom mûködött az Ikva patakon. Az 1659. évi egyházlátogatási jegyzõkönyv szerint Szent Miklós a plébánia védõszentje, és a templom restaurálásra szorul. 1660 körül Nádasdy Ferenc gróf 5 jobbágyhelyet adott Székelyi Istvánnak. 1677-ben a Széchenyiek vásárolták meg. 1683-ban, a törökök átvonulásakor 60 elhagyott ház volt a községben, 1706-ban pedig a labancok, majd a kurucok pusztították a helységet. 1715-ben a Széchenyiek mellett a Székelyi-család és a plébánia volt a birtokos. A falu népi összetétele mai formájában a 17. században végbement betelepülések hatására alakult ki, miután a 16. század közepén a lakosság még tiszta magyar volt. 1697-tõl magyar iskola mûködött a községben. 1728-ban már 42 horvát, 20 német nevet viselõ családfõ volt itt a 34 magyar mellett. A 18. század közepén az erdõirtás virágkora erõsen vonzotta a németséget, amely az erdõirtás konjunktúrájának letûntével továbbállt. 1740-ben Székelyi Antal Sopron megye esküdtje volt. A Széchenyiek ez idõben osztozkodtak, és Pereszteg Schmidegg Frigyesnének szül. Széchényi Jozefának birtokába került. 1796-ban gróf Széchényi Ferenc Schmidegg Lászlótól 115000 forintért visszavásárolta. 1806-ban újjáépíttette a templomot. 1820-ban mint hitbizomány István testvérének, Lajosnak jutott a peresztegi rész. Lajos gróf Horpács mellett sokszor tartózkodott peresztegi kastélyában is, Ist-ván gyakran meglátogatta bátyját. Lajos 1830-ban a cenki Ikva patak-ról Peresztegig malomárkot ásatott és új malmot építtetett. Az 1904-ben megindult országos kivándorlási láz Pereszteget is elérte, 28 fõ vándorolt ki Amerikába szerencsét próbálni, Szécsénybõl 9 fõ távozott.

Sopronszécsény Elsõ írásos említése „Zechun” néven 1261-bõl, majd „Zechen” néven 1331-ben származik. A középkorban az Osl nemzetséghez tartozó Pinnyeyek birtokolják, majd a 16. században leányágon a Zalay-családé lett. 1529-ben a törökök átvonulásakor teljesen elpusztult. 1549.évi ház-számláláskor több nemes birtoka. 1580-ban a Lászlóvits család volt birtokos. Leányuk Niczky István neje lett, így a Niczkyek, majd a Zeke család, késõbb a Tallián és Vízkelety családok lettek a birtokosok. A községnek sem bora, sem erdeje nem volt. 1894 óta mûködött iskola az egyik kis házacska termében.

Mindkét falu 1898-tól 1948-ig a nagycenki körjegyzõséghez tartozott. 1899-ben alakult meg az Önkéntes Tûzoltó Egyesület. Háborús harcok a községben a II. világháború idején alig voltak, mert a község nem a fõ útvonalon fekszik. 1945. március 30-án, nagypénteken a németek felrobbantották a vejkei vasúttöltést. A háború végén az oroszok hadifogoly tábort rendeztek be a kastély melletti kertészet területén. A kastély ura, gróf Széchenyi Ferdinánd feleségével egy falubeli kisgazda házánál húzta meg magát félévig. A II. világháborúban 24 hõsi halott volt a faluból, ebbõl heten szécsényiek.





hirdet?s

Iratkozzon fel a fertõpart.hu hírlevelére! Fertõpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Fertõszentmiklós

Területi elhelyezkedés "Fertõ - Szent - Miklós - Szerdahely, nagyközség Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és... bõvebben »

További települések a térségben »

© Fert?part.hu
A Fertõ tó elsõszámú portálja