A délutáni órákban nagy robajra lettek figyelmesek a posta dolgozói. Az épület hátsó részében tartózkodók rögtön tudták, hogy nagy a baj. Az épületből kifutva látták, hogy az egyik kémény – a ráépült gólyafészekkel együtt – ledőlt és súlyától beszakadt a tetőszerkezet is. A fészek alá forduló szél egyszerűen elragadta és könnyedén vitte magával a kéményt is, mely valószínűleg nem volt kellőképpen megerősítve a nehéz fészek biztonságos megtartásához.
A rögvest kiérkező építési vállalkozó elmondta, hogy két gerenda tört el a rázúduló nyomástól. Az épületet nem rég újították fel (2009. február). A kéményhez nem nyúlhattak, mert az építési engedélyt úgy kapták meg, hogy azt érintetlenül kell hagyni -, tekintettel a gólyákra.
Mindeközben a vállalkozó emberei megkezdték a kár felmérését, a szomszédos panzió épületéről pedig aggódva figyelte az eseményeket a fészek gazdája.
Nem sokára sorban kerültek elő az elhullott kisgólyák, összesen három darab. Sokak nagy örömére előkerült a romok alól egy túlélő is. A kisgólya ránézésre jó állapotban volt. Szerencséjére nagyobb darab romok vették körül, így nem nyomta össze a széthulló fészek.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársa Kugler Péter hamarosan a helyszínre érkezett és elmondta: a tetemeket – lévén védett állatról van szó – elszállítom, az életben maradt gólya pedig néhány napig nálunk marad kivizsgálásra, megfigyelésre. Amennyiben életben marad, egy másik gólyafészekben helyezzük el. A gólyák befogadják, felnevelik a más fészekből érkező fiókákat is. Valószínűnek tartom, hogy az udvar egy kijelölt részén speciális gólyafészket állítunk fel a jövőben.
A tetőszerkezetet az esőre való tekintettel, fóliával borították le ideiglenesen.
Időszámításunk előtt 34 évvel rómaiak vetették meg a lábukat a mai Dunántúl területén, melyet ők a régi lakosságról Pannóniának neveztek el. Az utak mentén a rómaiak őrállomásokat helyeztek el. Ilyen őrállomása volt a rómaiaknak Lövőn is. (Ezen őrállomás a "Várhely" nevet kapta a későbbiekben.)... bővebben »
További települések a térségben »