Települések

Lövő

Időszámításunk előtt 34 évvel rómaiak vetették meg a lábukat a mai Dunántúl területén, melyet ők a régi lakosságról Pannóniának neveztek el. Az utak mentén a rómaiak őrállomásokat helyeztek el. Ilyen őrállomása volt a rómaiaknak Lövőn is. (Ezen őrállomás a "Várhely" nevet kapta a későbbiekben.) Bizonyíték van arra, hogy, ha előbb nem is, de 105-141 között, Antonius Pius római császár uralkodása idején már voltak rómaiak Lövőn. (Ekkor Lövőt Schützen-nek nevezhették...)
A római birodalom bukása után egész Pannónia "népek országútja" lett. 568-tól a Dunántúlt avarok népesítik be.
Nagy Károly 5 évi kemény harc során (788-793) a Tiszáig terjeszti ki a birodalma határait. Ekkor német telepesek özönlik el Nyugat-Magyarország területeit.
A honfoglalás idején is találkozhatunk falunk említésével: 950-ben a német krónikások "ad Lova"(magyarul Lövő mellett) melletti csatákat említenek.
Szent István idején Lövő határvédő szerepe megmarad. Lövő lehetett az őrök állandó szállása, a magaslaton fekvő Fel-Lövőn pedig az őrállomásuk, ahonnét az utakat figyelhették. (Ekkor Lövő neve Geshiess lehetett...)
A tatárjárás falunk történetében hatalmas fordulópont volt. Óriási pusztítást okoztak a tatárok, a falu lakossága elmenekült. Lövő, mint őrállomás ezután megszűnik.
IV. Béla a tatárjárást követően bajor telepesekkel tölti fel a térséget. A határnak egy részét ma is "Gurund"-nak nevezik, a német Grund szóból adódóan. (Ekkor Lövőt ismét Schützen-nek nevezik...)
A következő emlékünk 1317-ből való. Károly Róbert oklevelet ad ki Lövő kiváltságainak igazolására. (hegyvám-mentesség, dézsmajog)

Lövő a XIV. századtól földesúri fennhatóság alá kerül:
1. Baksafi Ábrahám (...-1317-ig)
2. Héderváry Dezső (1317-1327)
3. Héderváry Sándor (1327-1389?)
4. Kanizsai László (1387-1434)
5. Kanizsai Miklós (1434-1472)
6. Kanizsai György (1472-1508)
7. Kanizsai László (1508-?)
8. Kanizsai Ferenc (?-1532)
9. Nádasdy Tamás (1536-1562)
10.Nádasdy Ferenc (1562-1620)
11.Nádasdy Pál (1620-1633)
12.Nádasdy II.Ferenc (1633-1671)
13. A királyi kincstár volt Lövő földesúri jogának a birtoklója a Wesselényi-féle összeesküvés után. (1671-1677)
Ezután bérbe került a terület amelynek a következő zálogos urai voltak:
14.Gróf Draskovich Miklós (1677-1678)
15.Széchenyi György, prímás (1678-1695)
16.Széchenyi György, uraság (1695-1732)
17.Széchenyi Zsigmond (1732-1738)
A fennmaradó időben családi perek miatt nem tisztázott Lövő földesurának személye.
18.Széchenyi László (1741-1760)
19.Széchenyi Antal (1760-1767)
A fennmaradó időben gróf Forgách János, Széchenyi Antal sógora igazgatta a birtokot.
20.Széchenyi Ferenc (1774-1814)
21.Széchenyi Pál (1814-1864)
22.Széchenyi Kálmán (1864-1871)
23.Kisfaludy Sándor
Ő az utolsó lövői földesúr, de a lakosok megvették a jogokat tőle 1871 táján.

Lövő történetéből ismert még számos dolog, ezek közül a legfontosabb évszámok a következők:
1454-1514 között Lövő mezővárosi rangra emelkedik! (Eddig "posessio", azaz falu volt.) Lövő régi pecsétje is a XV. századra vall. A pecséten található írás a következő: S.(igillum) Commune oppidi Leoveo. Azaz: Lövő mezőváros közönséges pecsétje.

1532-ben a vonuló török sereg hatalmas pusztítást okozott a faluban.
A XVII. század közepén a törököt kiűző katonák okoztak hatalmas pusztítást Lövőn.
1664-ből, illetve 1683-as nagy tűzvészről vannak feljegyzések.
Lövőnek a Rákóczi szabadságharc idejéből is van emléke:
1705. Lövő és Völcsej között a kurucok vereséget mérnek a német erőkre.
1711. A háborúk állandó kísérője a pestis nem kímélte Lövőt sem. Az áldozatok száma kb. 100 főre tehető. (A lakosság száma ekkor 400 volt.)
1848. Annyit tudunk, hogy Lövőt horvátok támadták meg. A lövői katonák a környék faluinak férfi embereivel egyetemben alkották a soproni nemzetőrség 2-ik zászlóaljának 14-ik századát.
Lövő látképe a XIX. századbanA Bach-korszaknak 2 nagy eredménye is volt Lövőn:
- 1851. április 1. Postahivatal működésbe lép.
- Zsandárállomás megszervezése Lövőn
1865. szeptember 20. A "Déli vasut" megindulása. Lövő a Sopron-Kanizsa útvonalon, mint állomás szerepelt. A vasút jelentős gazdasági növekedést hozott a falunak.
1873. A legnagyobb tűzvész Lövő történelme során.
1914-1918. Az I. világháborúban 250 Lövői katona vesz részt, amelyből 70-en nem térnek haza. 55 emberről tudjuk biztosan, hogy elhunyt...
1924. dr. Horváth Ferenc megalapítja a "késgyárat".

hirdet?s