Április 29-én, szerdán a napirendi pontok után, az dr. Varga Kálmán a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója kapott szót a képviselő-testület előtt. (Hozzászólás lehetőségét előzetesen, írásban kérte.)
Az igazgató röviden ismertette a május 22-i Esterházy-nap programját, majd részletesen kitért az Eszterháza nevének visszaadása elnevezésű programra, melynek keretében Fertőd Városának bejövő útjai mellé nívós, Esterházy címere kőoszlopokat állítanak. Az oszlopok jelzéséül szolgálnak, hogy a látogató, turista vagy akár a hazaérkező helyiek is az egykori Esterházy-birtok területére léptek. A kezdeményezés marketing szempontból is fontos, nem beszélve arról, hogy látványos és újabb színt visz a település életébe.
A képviselő-testület tagjai üdvözölték a szándékot, azonban aggodalmukat fejezték ki annak tekintetében, hogy a hangzatos elnevezés (Eszterháza nevének visszaadása) a médián keresztül úgy került értelmezésre, hogy Fertőd, mint településnév megszűnik, és ez korántsem tetszene a lakosságnak. Mindezek elkerülése érdekében a testület javasolta, hogy más elnevezéssel hajtsák végre az oszlopok felállítását, melynek ilyen formában bizonyára már a lakosság is örülni fog.
A program keretében valószínűleg visszakerül eredeti helyére az a Fertőd közigazgatási területét jelző tábla is, mely jelenleg Fertőszéplak fele a vasúti sínek Fertőd felőli oldalán található. Ennek helye ugyanis mintegy 20-30m-rel a sínek után volna, Fertőszéplak irányában. Ide kerülne vissza a tábla, valamint mellé az MNG Esterházy kőoszlopa is.

A következő írásban a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának sajtóértesítője olvasható, melyben eloszlatja a kételyeket a névvisszaállítás ügyében és röviden bemutatja a programot.

Az „Eszterháza” elnevezés a kulturális örökség része

Mikor Esterházy „Fényes” Miklós (1714–1790) 1762-ben a hercegi majorátus feje lett, közel húsz esztendei folyamatos építkezéssel teremtette meg a mintegy 400 hektárra kiterjedő Esterházy kastélyegyüttest. A reprezentatív rezidencián kívül ekkor épültek a kultúra és a gazdálkodás épületei, a kornak megfelelő infrastruktúra – ez a néhány száz lakossal született kis település lett később – Süttör mellett – Fertőd városának magja.

Miklós herceg nevet is adott alkotásának: az egykorú forrásokban 1766 januárjától „Eszterháza”-ként olvashatjuk a kortársak által tündérországként jellemzett épületek, kertek és tájépítészeti művekből álló együttest. Az elnevezés ekkor nem közigazgatási egységet jelölt, hanem egy kulturális egységet, amelyben az építőművészet, a Haydn nevével fémjelzett világhírű muzsika és a felvilágosodás korának jeles testőrírói ugyanúgy helyet kaptak, mint a képtárba sűrített képzőművészet vagy a színházi világ. Bő száz évvel később Eszterháza már közigazgatásilag is önálló terület lett, majd 1945 után megszűnt – Eszterháza és Süttör összevonásával létrejött Fertőd.

A hercegi rezidencia – még így, megkopott fényével is – hazánk legjelesebb barokk-rokokó kastélya, melyet évenként 150 ezer látogató keres föl. A kastélyt a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli és munkájában az értékőrzés mellett egykori művelődéstörténeti, kulturális minőség visszaállítására törekszik. E törekvés része, hogy az „Esterházy tündérbirodalom” határainak hiteles, de szimbolikus kijelölésével emlékeztesse az ide érkezőket – és az itt élőket is –, hogy a településen belül mikor lépnek a volt Eszterháza területére. A hagyományápolás egyedi formájának is tekinthető kezdeményezés szerint a történeti ingatlancsoport fontos beközlekedő pontjain nívósan faragott kő határjelek elhelyezésére kerül sor május 22-én. Az öt ponton megjelenő kőoszlopok tehát nem a település nevének megváltozását, hanem város egyedülálló kulturális örökségének virtuális határait jelölik. Szolgálják ugyanakkor a fejleszteni kívánt idegenforgalmat, emelik a város és a kastély presztizsét, és újabb kuriózummal gazdagítják a térség hagyományait.

Közélet rovat további cikkei