Tetszik?

Megosztás

„Mi akartuk üzemeltetni a Széchenyi-kastélyt, összekapcsolni a Nagycenken található többi emlékkel és látványossággal. A döntés azonban nem nekünk kedvezett... emiatt csalódottak vagyunk, ugyanakkor készek az együttműködésre” – tájékoztatta a Kisalföldet Csorba János, Nagycenk polgármestere. 

A nagycenki koncepció szerint egy belépőjeggyel látogatható lett volna a kisvasút, a mauzóleum, s a helyi kulturális életben is nagyobb szerepet kapott volna a kastély, ami végül nem a helyi önkormányzathoz, hanem a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került.

Nemcsak a lokálpatriotizmus vezette a nagycenkieket, amikor arról döntöttek, hogy felvállalnák a kastély és a múzeum üzemeltetését. A kétezer négyzetméteren látogatható 17 terem a legnagyobb magyar életét és munkásságát mutatja be, s valódi zarándokhely. Nyitása, 1973 óta közel négymillióan keresték fel. 

Bugledich Attila tősgyökeres nagycenki, ezer szállal kötődik a kastélyhoz, alpolgármesterként az üzemeltetés részleteinek egyik kidolgozója volt, de vállalkozóként kis boltot is vezet a kastélyban. – Tulajdonképpen nagyrészt megvalósulhatna mindaz, amit elterveztünk, mi mindenesetre nagy várakozással figyeljük, mit tesz majd az új fenntartó Nagycenken. Jó volna, ha helyi kötődésű lenne az új igazgató, akkor könnyebben kapcsolódhatna be a település kulturális vérkeringésébe – vélekedik a jövőről. 

A Magyar Nemzeti Múzeumnál egyelőre a feladatok felmérésénél tartanak, de számítanak a nagycenkiekre. – A megyei múzeumi hálózatok lényegében felbomlottak tavaly, és azok a települések vették át az intézményeket, amelyekben az ingatlanok találhatók. Kiderült azonban, hogy van mintegy tucatnyi olyan múzeum és kiállítóhely, amelyeknél ez a megoldás nem alkalmazható. Hasonló helyzetbe került a nagycenki Széchenyi-kastély is, amelyről végül az a döntés született, hogy ez év elejétől a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében működik tovább – mondta el Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Az új „felállás" szerint a teljes ingatlan állami tulajdon, a tulajdonosi jogokat a Magyar Állami Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

Egyelőre ugyanaz a tizenegy dolgozó látja el a cenki feladatokat, mint eddig. Csorba László szerint az előttük álló egyik legsürgősebb feladat éppen az, hogy áttekintsék a rendelkezésükre álló forrásokat, lehetőségeket, és ennek alapján dolgozzák ki a továbblépés lehetőségeit.