A LEADER TK3 projekt soron következõ kétnapos KKK moduljára az Alpokalja–Fertõtáj térségbõl 39 településrõl hívtuk össze a kulturális, ifjúsági és közösségi területen dolgozó kollegákat.
Az elmúlt években számos elõremutató kezdeményezés valósult meg a helyi közösségek által. Számos tájház, alkotóház szépült, vagy éppen alakult meg, nemzetiségi kezdeményezések öltöttek formát, közös képzések, rendezvények támogatták munkásságukat. A rendezvény egyik fontos célja, hogy az Egyesület az elõttünk álló években is hozzájárulhasson a sikeres települési, térségi, nemzetiségi közösségek megõrzéséhez kezdeményezéseik támogatása által.
A regisztrációt követõen 9 órától Wellner Andrea igazgató asszony nyitotta meg a rendezvényt, beszámolt az elõzõ napon az iskolaigazgatók részére megtartott rendezvény eredményeirõl, miszerint a legfontosabb feladat az értékteremtés, és a közös munka. Beszélt az eszközök és a képi elemek bemutatásának fontosságáról a tanításban, a módszertanról, a következõ évekre tervezett szaktanár találkozókról, és esetleges nappali táborok megvalósíthatóságáról. Kiemelte a témahét – témafüzet szerepét és sikerét az iskolákban, illetve a térségi mese- és receptkönyv megjelenésének fontosságát.
Páliné Keller Csilla, az Alpokalja-Fertõ táj Vikékfejlesztési Egyesület munkavezetõje arról beszélt, hogy mit várhatunk a 2014-20-as vidékfejlesztési, támogatási rendszerektõl. A 2015-ös év az Európai Unió 2007-13-as idõszakának záró éve. Ehhez kapcsolódóan több feladat is elõttünk áll, hiszen egy új program új finanszírozási logikával érkezik. Az új program tõlünk is elvárja, hogy értékeljük az eddig elért eredményeinket, fogalmazzuk meg problémáinkat, vázoljunk fel egyéni vagy közös megoldási javaslatainkat, gondoljuk végig programjainkat az elkövetkezendõ évekre vonatkozóan. Megemlítette a nemrég elkészült nagycenki alkotóházat, ahol most fog elkezdõdni az igazi feladat. Felvázolta a Leader-program kialakulását, fejlõdését, valamint népszerûségének gyors terjedését Magyarországon, ami várhatóan 2014-2020-as idõszakban még tovább fog nõni. Beszélt a nemzetiségek helyérõl és szerepérõl a térségünkben, majd bemutatta a szomszédainktól átvehetõ jó gyakorlati példákat.
A nyitóbeszédek után 10 órától a településeket képviselõ szakemberek egyesével beszámoltak arról, hogy mit értek el, hol tartanak ma, és melyek a problémáik. A „Melyek az eredményeink személyesen és intézményként” kérdésre adott rövid válaszokat kiragasztották a táblára.
Iván polgármestere, Baráth Károly a tájházat emelte ki, hogy tõkére lenne szükségük a mûködéséhez, illetve az összefogás hiányára panaszkodott, hogy nagyon nehéz az embereket mozgósítani.
Istvánffy Miklósné, a fertõszentmiklósi ISZK vezetõje beszélt a templom felújításáról, a mobilszínpadról, 5 egyesületrõl, akik együtt pályáztak. Kiemelte az eszközbeszerzések szerepét, illetve a megfelelõ terek fontosságát. Nagy eredmény városukban a helyi fiatalok bizalmának látható növekedése. Fontos számára, hogy a lakosok elismerik a munkáját.
Répceszemerén sajnos bezárt az iskola és az óvoda is, kevés ember él a településen, a polgármester álma, hogy újra mûködjenek. A településen a kultúrház és az imaház felújítása nagy eredménynek számítanak. Több civil egyesület is mûködik.
Zsirán az IKSZT fontos szerepet tölt be a helyiek életében. Nagyné Polgár Katalin szerint nagy eredmény, hogy a középiskolásokat is mozgósítani tudták. A nyári tábornak nagy sikere volt, rengeteg a pozitív visszajelzés, a civilekkel kiemelkedõen jó a kapcsolat. Több szervezet is mûködik a településen, van énekkar, továbbá kézmûves, és kismama klub is.
Petõházán Lévainé Sós Klára aktív közremûködésével, több sikeres pályázat révén felújították a közösségi házat, felnõttképzéseket tartottak, létrehoztak egy modern játszóteret, és egy multifunkciós sportpályát is.
Pusztacsaládon sajnos nem nyertek pályázatot, de a polgármester szerint nagy az összefogás az emberek között, kiemelte az óvodás kirándulásokat, és a falukarácsony népszerûségét.
Sarródról, a tájházból érkezetett Kemenár Katalin. Elmondása szerint több ezer gyerek fordult már meg náluk, a programjaik népszerûek. Most egy ifjúsági pályázaton dolgoztak, mert sajnos a fiatalok elköltöznek a faluból, nincsen iskolájuk.
Nemeskéren a könyvtár népszerû, évente 4 rendezvényt tartanak a falai között. Kardosné Balika Stefánia szerint nagy sikere van minden évben az „elszármazottak találkozójának” is. Szerveztek már fotókiállítást is, ami szintén népszerû volt. Fontos eredmény a mûvelõdési ház felújítása, és az új játszóteret is már birtokba vehették a gyerekek.
Fertõszéplakon nyári tábort szeretne szervezni a falukutató Ihász Mónika. Kora okán a fiatalokkal nagyon jó a viszonya, így könnyebb õket bevonni közösségi programokba, de nagy megelégedésére a nyugdíjasok is aktívak.
Fertõendréden az új polgármester asszony, Horváth Attiláné elmondta, hogy újra elindítják az „Endrédi hírmondót”, népszerû a játszóház, és az ünnepségekre is sokan elmennek. A könyvtárat szeretné felújítani, erre most írják a pályázatot, szerencsére az egyház adott egy épületet a megvalósításhoz. Úgy érzi, végre valami elindult a faluban, és további fejlesztéseket, programokat szeretne.
Ágfalván sokat pályáztak, így többek között létre tudtak hozni egy helyi értéktárat, az Egyesületek házát. Felújítottak az iskolát és az óvodát. Mûvelõdési ház nincs a faluban. Közösségi színterek, szabad tér, és sátor ugyan vannak, de szükségük lenne egy épületre is. Csoltói József szerint a méltán népszerû tájházra ráférne a felújítás.
Harkán nagy odafigyeléssel ápolják a hagyományokat, és hoznak létre új értékeket is. Dr. Nagy Attila elmondta, hogy a lakosság száma nõtt az elmúlt idõben. Mûködik a településen fúvószenekar, néptánccsoport, fotómûvészeti alkotómûhely, és csipkeszakkör is. Folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek, szinte pénz nélkül próbálják fenntartani a kulturális életet.
Fertõhomokra a tájház vezetõje más vidékrõl érkezett, és ennek ellenére nagyon népszerû lett a lakosság körében. Szilágyi Lajosnak nagyon sok munkája van a tájházon belül mûködõ pajtakocsma létrehozásában, ami pár éve nyitotta meg kapuit. Fontos számára ez a közösségi tér, de a látogatottsága sajnos hullámzó. Kiemelkedõ szerepe van a térségi vizuális kultúra megteremtésében, grafikusként segítette a térségi mesekönyv és a receptkönyv szerkesztését is.
Sopronkövesden Rácz Ramóna az alkotóház vezetõje, elmondása szerint minden nap, sõt minden hévégén vannak programok a faluban, jellemzõ a bizalom és az összefogás a lakosok között.
Hegykõn szintén sokat pályáztak és nyertek, több civil egyesület is mûködik a faluban. Szigethi István polgármester lelkesen beszélt a település kulturális életérõl. Évente rendeznek bor- és sörfesztivált. Népszerû a településen többek között a futball, a lovaglás, és a karate is. Jelenleg kézmûves tábort szerveznek. Idén ismét megrendezésre kerül a Kézmûves Sörök és Pálinkák Fesztiválja, a Borok utcája – Hegykõi Borfesztivál, a Tízforrás fesztivál, és a Hegykõi Vigasságok is. A településen pénzhiány miatt nem alkalmaznak külön kultúrost.
Fertõdrõl Horváth Zoltán, a Turisztikai és kulturális bizottság elnöke érkezett. Elmondta, hogy õ civilként turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre pályázott, illetve megalapította a Világjárók klubját, és riportokat készít a fertõdi eseményekrõl. Kifejtette, hogy a nyitott kapuk program szimpatikus számára. Fertõd városa a most épülõ mûvelõdési ház nyitására vár, jelenleg még nincs a településen kulturális vezetõ.
11 órától a megoldásokról folyt a szó, a 2014-20-as lehetõségek figyelembe vételével.
Csoportokra osztva a programcsomagok közös összeállítása volt a feladat, tanulás, képzés, kultúra, ifjúság, identitás témakörökben. A résztvevõk aktívan és lelkesen beszélték meg egymással az ötleteiket, percek alatt teleírták a lapokat olyan rendezvénytervekkel, amelyeket szívesen megvalósítanának a térségben. A falvak közötti együttmûködés lett az egyik legfontosabb vezérfonal.
A felkészülési idõ leteltével csoportonként egy ember fejtette ki a hozzájuk tartozó települések megvalósításra váró, rövid és hosszú távú ötleteit, terveit.
„Puskin megmondta, minden az Anyegin múlik” – hangzott el viccesen.
A „Hogyan nézzen ki a jövõ a tanuló Alpokalja-Fertõ táj programja” kérdésre válaszolva az elõadások után felállítottuk a fontossági sorrendet a tervek között:
Közösségi terek – fenntartás
Soprontól 12 km-re a Fertõ partján. A Fertõ-Hanság Nemzeti Park része, gazdag növény és állatvilág jellemzi. Gyõr-Moson-Sopron megye egyik legszebb részén, a Fertõ déli partját övezõ dombsor és... bõvebben »
További települések a térségben »