Települések

Hidegség

Település-adatlap

Hidegség

Alapítva: 1274 Lakosság száma: 311 fő

Polgármester
Kovács István Cím
9491 Hidegség Petőfi u. 1. Telefon: 99/540-042

Polgármesteri Hivatal

9491 Hidegség Petőfi u. 1.

Programok a településen

Korábbi programok

VII. Hidegségi Stangle-Fesztivál
2013. július 6. 15:00 Kékes Kata gitárestje
2013. július 20. 19:30 Hagyomány- és értékőrző nap
2013. július 25. 09:30 CDN-B* Díjlovas verseny
2014. szeptember 6. Fertő-parti Falusi disznóvágás
2015. január 24. 07:00

További programok a településen

Közérdekű információk

Gyógyszertár

- Gyógyszertár Hidegség

Könyvtár

- Könyvtár

Orvos, rendelő

- Orvosi rendelő

Tűzoltóság

- Önkéntes Tûzoltó Egyesület

Ingatlanok a településen

Üzlet 78 900 000 HUF

Hidegség község Gyõr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 km távolságra, keleti irányban található. Természet-földrajzi szempontból a nyugat-magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülõ Fertõ-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét, pl. a zöldségtermesztés számára kedvezõ feltételeket biztosított a vízparti környezet. Hidegség közlekedés-földrajzi helyzete kedvezõ, rajta halad keresztül ugyanis a Sopront Fertõddel összekötõ "Fertõ-tó melletti útvonal". Emellett a 85-ös számú fõútvonallal is kapcsolata van a falunak a Nagycenkre vezetõ 3 km hosszú bekötõút révén.

Története:

Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" fakadó hidegvízű forrásról kapta. A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még a római korból származó tárgyakat is sikerült feltárniuk a régészeknek. Magát a települést az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában.

Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: 1358-ban pl. a Kanizsayaké lett a falu, majd a század végén házasság útján a Nádasdyakra szállt. A település lakóinak a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait, a XVI. században pedig a török gyakori zaklatásait kellett elviselnie. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre 1532-1534 között horvát telepesek érkeztek. A reformáció elsősorban a község magyar lakói körében vert gyökeret: 1596-ban még saját evangélikus lelkésze is volt a falunak. A XVII. század első felében a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. Nádasdy Ferenc 1671-es pere után a hidegségi birtokai előbb a Draskovich, majd a Széchenyi családra szálltak. A Rákóczi-szabadságharc idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve.

A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Győr, Moson és Vas megyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szőlőtermesztés a XIX. századi filoxéravész miatt elvesztette jelentőségét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarha-tenyésztést érdemes megemlíteni.

Az I. világháborút még nagyobb veszteség nélkül vészelte át a falu, a II. világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944 novemberétől a faluban és az Ilona-majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük nagyon sok beteget agyonlőttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszt rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 1950-es években érték el először, majd a 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybeliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltozásig Hegykőhöz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására kedvezőtlen folyamatok zajlottak le, a 60-as évektől kezdve sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma.

forrás: www.hidegseg.hu

Településhez kapcsolódó fotók

Díjlovagló Verseny - Hidegség - 2010.04.17. II.

2010. ápr 18. | 84 db kép

Díjlovagló Verseny - Hidegség - 2010.04.17

2010. ápr 18. | 52 db kép

2009.04.19 - Díjlovagló verseny 3. nap (62 db kép)