A Fő tér déli térfalát az egykori bencés- még korábban ferences templom gótikus oldalhomlokzata zárja le. A templomtest háromhajós, nyugati karzata a csarnoktér két hosszoldalára is átfordul. Kívülről a falfelület tömör hatását a keskeny, mérműves ablakok és a karcsú, tűhegyes torony csak részben oldja fel. A Kolostor utcai oldalra néző szentély megjelenése ezzel szemben légies és könnyed. A keskeny magas támpillérrel és a csúcsíves keresztboltozatok alkotják az épület elegáns szerkezetét: a tartópillérek közeit finom rajzú, mérműves ablakok töltik ki. A Boldogságos Szűznek szentelt templom a 13 század vége felé nyerte el mai formáját. A 17. században berendezéseit a barokk szellemében modernizálták. A szép oltár is e korból származik: a megvilágításának drámai hatását a gótikus ablakok elfalazásával fokozták. 1622-ben és 1681-ben királynét, 1625-ben pedig királyt (III. Ferdinánd) koronáztak itt, Az egykori bencés eseményekre feliratok, berendezési tárgyak emlékeztetnek: Közöttük Kapisztrán János szószéke és a donátor lovagi címpajzsa.
A bencés templom déli oldalához csatlakozik az egykori ferences, 1802-től bencés rendház hatalmas épülettömbje. A kétemeletes épület külseje tömör és egyszerű, belseje azonban gazdag és összetett.
Legérdekesebb a 14. században épült háromhajós, keresztboltozatos káptalanterem, melynek díszes késő barokk bejárata a Templom utcára nyílik..