Képeket is nyomtat

Eltűnőben a petőházi cukorgyár

Közélet | 2009. augusztus 11. | FN

Petőháza – A Magyar Cukor Zrt. nehezen vált meg a petőházi cukorgyártól. A bontás elkerülhetetlen volt. Az Uniós egyezmények értelmében csak akkor fizetik ki a rekultivációs illetéket a bennmaradó cukortermelők, ha a gyártáshoz szükséges épületeket teljes egészében elbontják. A terület lehetséges jövőjéről Hájos László a Magyar Cukor Zrt. műszaki igazgatója számolt be.

Eltűnőben a petőházi cukorgyár

2007. novemberében a Magyar Cukor Zrt. úgy döntött felszámolja a Petőházi Cukorgyár Rt.-ben folyó termelést. A döntésben közrejátszott, hogy a kaposvári cukorgyár nyersanyag-ellátási szempontból lényegesen jobb helyen volt, mint a petőházi.


Előzmények

A cukorrépa-termelők nagyobb része 2007-ben termelés helyett a végkielégítést választotta, ezek az uniós plusztámogatások viszont csak az ország cukortermelési kvótájának 50%-os csökkentése után voltak folyósíthatóak. A kényszerítő helyzet hatására  - a gazdák abbahagyták a termelést, nem volt elegendő alapanyag, a feldolgozó kapacitás gazdaságtalanná vált - , az egyik magyarországi cukorgyárat be kellett zárni. A döntés a petőházi gyárra esett.

Mivel a cukortermeléshez felhasznált épületek eléggé speciálisak és alkalmatlanok más technológiai felhasználásra – ez okból is kézenfekvő volt az épületek elbontása.
Hájos László szerint a petőházi cukorgyár technológiai feltételei jobbak voltak a gyártás szempontjából, mint a most egyedüliként termelő kaposvári gyáré. Jelenleg a kaposvári gyár állítja elő a magyar cukorfogyasztás egyharmadát, a gyár 60%-os kihasználtsággal termel.

Petőházi területek – bontás, rekultiváció és értékesítés

Azonban nem minden épületet bontanak el. A Magyar Cukor Zrt. leválasztott magának egy 5 hektáros területet, és megtartja Petőházán a cukortárolási és csomagolási tevékenységét. Maradnak még más épületek is, műhelyek, laborépület és egy gyártócsarnok is. A kémény szintén megmarad, mivel a kazánházat fűtik vele.
A további területek a rekultiválás után értékesítésre kerülnek. A rekultiválási munkálatok közé tartozik pl. a csapvíz elvezetésének kiépítése, és bizonyos talajcserék.

A gyárhoz tartozó lakó épületeket korábban már kedvező áron értékesítették.

Jelenleg csak egy 10 lakásos, a gyár közvetlen közelében épült lakóépület van még a Magyar Cukor Zrt. tulajdonában. Ezt az épületet jelenleg bérbe adják, de sorsa nagyban függ a cukorgyár területének jövőbeni hasznosítójától.
Hájos László elmondta, hogy a Zrt.-nek már opciós szerződése van a leendő új tulajdonossal. Egy magyar cégről van szó, aki biomassza erőművet szeretne üzemeltetni a területen. Az értékesítésre természetesen csak a rekultivációs munkálatok után kerülhet sor, amelyek valószínűleg ez év decemberében, vagy legkésőbb 2010 elején befejeződnek.

A korábbi 150 foglalkoztatottból 40 fő most is a csomagoló üzemben, további kb. 30 fő pedig most is a gyár területén dolgozik.
Míg reménykednek benne, hogy a munkaerő foglalkoztatottság a jövőben nem csökken tovább, sőt nőni fog -  köszönhetően az új vállalkozónak, és más cégeknek akik a cukorgyár volt területén működnek – addig sajnos egyértelmű, hogy Petőháza korábbi bevételeinek nagy részétől elesik. A Petőházi  Cukorgyár által befizetett különböző adók az önkormányzat felé (telek-, építmény-, iparűzési adó, stb) most a harmadára csökkentek.

Azok a cukorrépa termelők, akik 2007-ben lemondtak termelési kvótájukról, és elfogadták a végkielégítést, ma már másképp gondolkodnak. Sokan térnének vissza a termeléshez, de a 2013-ig érvényben lévő Európai Uniós kvótarendszer ezt csaknem lehetetlenné teszi.

2013 után van lehetőség a változtatásra, hisz egyfajta szabadpiaci helyzet alakul majd ki az Unióban. Hájos László pesszimistán vélekedik, mivel a cukorrépa piaci ára folyamatosan csökken, nem sok esélyt lát arra, hogy a termelőknek megérje a cukorrépa gazdaságos megtermelése a jövőben Magyarországon.

Persze addigra a Petőházi Cukorgyár is csak a múlt egy része lesz már...