Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője

A Mithras-szentélyek

A Mithras-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték ezeket a föld alatti templomokat, barlangokat. Közülük kevés maradt fenn. A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron (a római Scarbantia) környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.
A Mithras-hívő vallási közösségek tagjai a társadalom minden rétegét képviselték. A császárok közül is többről tudjuk, hogy tisztelte Mithrast. A kultusz a IV. század folyamán hanyatlásnak indult. A keresztény korban a vallást elfelejtették, barlangjait egykori őrzői magára hagyták. A Fertő partján álló szentély boltozata beszakadt. A kultuszképet az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. Így telt el 1500 esztendő.

A Mithras-barlang maradványait 1866 júliusában két fiatalember fedezte fel, egymástól függetlenül. A Fertőrákos melletti erdőben közel egy időben talált rá a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt.
1948-tól aknazár, majd az azt felváltó vasfüggöny akadályozta meg, hogy bárki idejöhessen. A múzeum szakemberei sem juthattak ki Mithras szentélyéhez. A kultuszkép megrongálódott, a barlang belseje agyagos hordalékkal telt meg.
A szentély állapotára dr. Tóth István - a római kori Mithras misztériumok kutatásának nemzetközileg elismert tekintélye - hívta fel a szakma figyelmét "Pusztuló műemlékek" című írásában. (Műemlékvédelem, 1971/4.)
A Mithras-szentély 1991-es hitelesítő ásatását Gabrieli Gabriella, soproni régész végezte. Kovács György szobrász-restaurátor művész állította helyre a kultuszképet.
A védőépület H. Vladár Ágnes alkotása.

A Fertőrákos mellett feltárt Mithras-relief hasonlít a Római Birodalom többi Mithras-barlangjának kultuszképeihez. A 2m x 1.5 m-es színes dombormű Mithrast perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom a földre, közben tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Jobbról és balról két fáklyás alak - Cautes és Cautopates - áll. Felettük a Nap és a Hold ábrázolása adja meg a barlangi jelenet égi hátterét. A kompozícióban ősi jelképekként fedezhetők fel az egyenlő oldalú háromszög és a mágikus pentagramma. A kultuszkép rejtett üzenete a tudósokat régóta foglalkoztatja.
A látogató a misztériumok kozmikus összefüggéseit a szentély megtekintése során ismerheti meg.

www.mithras.hu

Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője
 
A www.fertopart.hu honlap „Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel” című rovatában megjelenő fényképek és szövegek szerzői jog védelme alá esnek. Ezek felhasználásához engedély itt kérhető:
www.7csoda.hu/copyright