9400 Sopron Fő tér 1.
Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.
Története: Sopron vidéke évezredek óta lakott terület. Az ember már valószínűleg az őskőkorszakban letelepedett errefelé, de biztos nyomai csak az újkőkorszakból kerültek eddig elő. A legrégebbi leleteket Ágvalva, Kópháza, Sopronkőhida határában találták és az Ikva völgyében is leltek újkőkorszakból származó tárgyakat.
A vaskorszaki népesség a síkvidékről felköltözött a hegyekbe. Várszerű településeiket sánccal vették körül. A földvárak első lakói az illírek voltak. Az I.e. IV. század közepe táján kelták jöttek a környékre. Az időszámításunk kezdete körüli időkben a római birodalom légiói szállták meg a mai Dunántúlt. Kereskedőkből és veteránusokból álló csoport telepedett le a Fertő mellett, a Vindobona é s Carnuntum felé vezető út elágazásánál, és várost alapítottak a Borostyánkő út mellett. Ők lettek a várállomások tisztviselői, a császári javadalmak kezelői. Scarbantia-Sopron az ő munkájuk nyomán vált jelentős településsé. Capitolium, forum, amphitheatrum volt a városban. Ránk maradt nagyméretű istenszobraik, Jupiter, Juno és Minerva márványból formált képmásai a város nagyságát bizonyították.
A rómaiak után egy ideig az avarok birtokolták a területet, majd Nagy Károly frank birodalmának része lett. A honfoglalást követően a magyarság a X. században foglalta el Sopron környékét. A város a gyepűrendszer része volt. I. István korában válhatott jelentős településsé, ekkor alapították a soproni várispánságot. Új nevét első ispánjáról, Suprunról kapta.
A XIX. Század elején francia csapatok szállták meg Sopront; óriási teher nehezedett a városra. Ezt követte a devalváció, majd az osztrák gazdasági elnyomás, ami a helyi kereskedelmet, az ipari vállalkozásokat is fojtogatta. A reformkor indulásával Széchenyi jótékony hatása lett érezhető. Újra fellendült a vállalkozó kedv, megépült a Sopront Béccsel összekötő vasút. A város lelkes híve volt a reformeszméknek, majd támogatója a forradalomnak.
1921-ben Sopron hűségének ismét szép bizonyságát adta; népszavazással döntött sorsáról: magyar maradt. A második világháború utolsó időszakában sokat szenvedett a város. Súlyos légitámadások érték, és át kellett élnie a fasiszta terror őrjöngését is.1946 tavaszán a város és környéke németajkú lakosságának nagy részét kitelepítették, akik maradtak, poros, omladozó kisváros szintjére süllyesztve tengették tanácsrendszeri mindennapjaikat.
Az életerő azonban nem hunyt ki. A lassú feltápászkodás első jelei a Soproni Ünnepi Hetek megszervezése, majd a városi lét 700. évének megünneplése okán mutatkoztak, és hatalmasodtak el. A Fertőrákosi Barlangszínház előadásai messze földön ismertté váltak, a régi korok emlékeinek rendbehozataláért pedig 1975-ben Európa-díjjal tüntették ki Sopront. Az országban Buda után Sopronban maradtak fenn legérintetlenebbül egységes városképi együttesek.
forrás:www.vendegvaro-sopron.hu
Balf az ország legnyugatibb csücskében található,ahol a szubalpin klima és a Balfi klima találkozik a Fertő tó nádas, mocsaras, védett élővilágával. Közigazgatásilag Sopronhoz tartozik, de... bővebben »
További települések a térségben »