2024. szeptember 15. vasárnap, Enikő napja Kedvencekhez

Hegykő

Település-adatlap

Hegykő

Alapítva: 1262 Lakosság száma: 1257 fő

Polgármester
Szigethi István Cím
9437 Hegykő Iskola u. 1. Telefon: 99/540-006 E-Mail: [email protected] Honlap: www.hegyko.hu

Polgármesteri Hivatal

9437 Hegykő Iskola u. 1.

Programok a településen

Korábbi programok

Márton-napi felvonulás és újborkóstoló
2014. november 11. 17:00 Karácsonyi koncert
2014. december 21. 17:00 NEMZETKÖZI TURISZTIKAI KONFERENCIA
2015. február 12. Fertő-táj Világörökség Nap
2015. május 16. 10:00 Kézműves Sörök és Pálinkák Fesztiválja
2015. június 12. 16:00

További programok a településen

Közérdekű információk

Település dokumentumai

- Hegykői Hírek 2008.XVII. Évf. Különszám
- Hegykői hírek 2009. XVIII. Évf. I. szám
- Hegykői hírek 2009. XVIII. Évf. II. szám
- Hegykői hírek XVII. évfolyam 1. szám
- Hegykői hírek XVII. évfolyam 2. szám
- Hegykői hírek XVII. évfolyam 3. szám

A Fertőtől délre, a Hidegség és Fertőszéplak közötti lapályon elterülő falu. Soprontól 20 km-re, Fertődtől 5 km-re épült ki. Megközelíthető a 85. Számú főút-vonalról 2 km-re. A GYSEV megállóhelye 3 km-re van, autóbuszmegálló van a községben. A falut szeli át a Fertő körüli kerékpárút, amely sok turistát vonz tavasztól őszig.

Története:

Az első középkori okleveles forrás 1262-ben említi „Villa Igku” (Szent-kő) néven, ide helyezik át az ősi széplaki hetivásárt. 1313-ban „Cives de Igku”, ekkor már a Kanizsay család tulajdona. 1344 és 1350 között megyegyűlések, megyei ítélőszék, nádori közgyűlések helyszíne a település. 1419-ben mint „Zum Heiligen Stein”, 1446-ban „HEGHKW” néven szerepel oklevélben. 1454-ben a Kanizsayak ellenségei feldúlják a falut.

1543-1557 között a Nádasdy család volt a birtokos. 1631-től a templom a protestánsoké volt, de Hidegséghez tartozott. 1660-ban Széplakhoz csatolták az ismét katolikus egyházat. Miután az összeesküvő Nádasdy Ferenc birtokait 1671-ben a királyi kincstár elkobozta, 1680-ban Esterházy Pál szerezte meg a fertőszentmiklósi uradalommal együtt, de azonnal elzálogosította előbb Széchényi érseknek, majd 1700-ban a máriacelli bencéseknek. Esterházy Antal 1719-ben váltotta vissza az uradalmat. Hegykő Esterházy-tulajdon volt 1771-ig, ekkor ifj. Esterházy Miklós Széplak községért és a hegykői Széchényi-féle erdőért cserébe adta Hegykőt gróf Széchenyi Zsigmond özvegyének.

1711-ben pestis tizedelte meg a lakosságot. 1899-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. Földesúri terhek és túlkapások is sújtották a község lakóit. A hegykőiek 16-17. századi élete a fertői halászat jegyében zajlott, melynek nyomai a középkorig nyúlnak vissza. A hegykői jobbágytelkek állományához a szántóföldön és a réten kívül még halászóvíz is tartozott. A 18. században az erősebb mezőgazdálkodás visszavetette a halászatot, és a falu földművelő település jelleget kapott. A parasztföldek tágíthatatlansága miatt beállott feszültségeket a hegykőiek irtásföldek létesítésével, kiterjedt rétgazdálkodással, szénatermeléssel enyhítették.

A falu népessége a középkorban tiszta magyar volt. A Fertőszentmiklós környékére 1533 körül betelepült horvátok Hegykőt még két évtized múltán sem érintették. A horvát beáramlás csak a 17. század közepén indult meg és vetett ide néhány horvát családot. A 18. század közepén aztán itt is beállott a németes irányzat. Hegykő elnémetesedése nem nemzetiségi változást jelent, hanem csupán az uraság – az Esterházyak – által felkarolt irányzatot, amennyiben a horvát-magyar lakosság a környéken használatos német nyelv elsajátítására kényszerült, ha az uraság tisztjeivel, alkalmazottaival meg akarta magát értetni. 1728-ban mindössze 6 német családfőt találunk itt 17 horvát és 37 magyar mellett. A családok közül a Zámbók látszanak a legrégibb nemzetségnek, nevük 1518-ban tűnt fel. A Horváth és Szalay nemzetségek nevével 1631-ben, a Honyák, Kertész, Kulcsár családokéval 1664-ben, a Kóczánok és Németek nevével 1677-ben találkozni először.