Települések

Harka

Település-adatlap

Harka

Alapítva: 1245 Lakosság száma: 1513 fő

Polgármester
Szabó Károly Cím
9422 Harka Nyéki u. 34 Telefon: 99/506-795 ; 99/506-796 E-Mail: [email protected] Honlap: www.falvak.hu/harka

Polgármesteri Hivatal

9422 Harka Nyéki u. 34

Programok a településen

Korábbi programok

Harka-SFAC labdarúgó mérkőzés
2012. augusztus 26. 17:00 Rongyos Gárda Emléknap
2012. szeptember 8. 10:00 Lovasbemutató
2012. szeptember 8. 16:00 Harka–Sopronhorpács labdarúgó mérkőzés
2012. szeptember 9. 15:00 Harka–Fertőszéplak labdarúgó mérkőzés
2012. október 7. 16:00

További programok a településen

Közérdekű információk

Iskola

- Általános Iskola

Orvos, rendelő

- Gyermekorvosi rendelő

Civil szervezetek

- Harka Óvodáért Alapítvány
- Harkai Iskoláért Alapítvány
- Harkai Sportegyesület
- Önkéntes Tûzoltóegyesület

Könyvtár

- Könyvtár

Posta

- Magyar Posta Zrt.

Óvoda

- Óvoda

Ingatlanok a településen

Családi ház 38 800 000 HUF Családi ház 32 900 000 HUF

Harka, Magyarország északnyugati részén,Gyõr-Moson-Sopron megyében, az Alpokalján, Soprontól délre, 5 km-re, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.

Tengerszint feletti magassága 204 m. Sopron felõl közelítve a faluba, a Harkai csúcs képe tárul elénk, régi nevén Kogelberg. A 276 m magas domb kõzete gnejsz, természetvédelmi terület. Védett növénye a szártalan bábakalács.

Története:

A falu nevének elsõ írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt oklevélen található.
Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt, Kr. elõtt 18-ban érkeztek erre a vidékre. Itt tartózkodásuknak néhány tárgyi bizonyítéka került elõ a századok során. A XVI. században egy hatalmas szarkofágot találtak Harkán, feliratán a Scarbantia névvel (Sopron ókori neve). 900-ban a Kecske patakkal párhuzamos vízvezetéket találtak, amely a Keresztúri telephez vitte a vizet. Néhány év múlva Reitner Mihály harkai gazda a Naphegy közelében újabb római szarkofágot talált nõi csontvázzal, szaglóüregekkel és üveggyöngyökkel.
1245-ben a tatárjárás után említi Harkát elõször írásos dokumentum.
IV. Béla királyunk adománylevelében: „A község a XIII. század közepén a Küllõi család birtoka lesz. Ezt a birtoklást örökös perek, sõt gyilkosság is kísérte, majd 1429-ben Harka Sopron jobbágyközsége lett.”
Az 1500-as évek elején Harka a különbözõ birodalmak egymással vívott csatájának a színhelye volt. A lándzséri vár ura (ma Landsee Burgenlandban) megtámadja, kifosztja, és felgyújtja Harkát. 1529-ben a Bécs ellen vonuló törökök ismét kirabolják, és felégetik a községet. Az õslakos szájhagyomány szerint egy ideig török félhold volt az 1300-as évek elején épült Péter-Pál templom tornyán.
A XVI. század második felében Harkán is elterjednek a reformáció tanai, igaz egy ideig még tilos volt evangélikus istentiszteletet tartani, a jobbágyok a tilalom ellenére Sopronkeresztúrra vagy Nyékre jártak, ahol evangélikus lelkész prédikált.
Különösen sokat szenvedett a község lakossága a Bocskay felkelés alatt, majd az egymással csatázó Bethlen Gábor és II. Ferdinánd hadai fosztogatva, rabolva, dúltak végig Harkán. A harkaiak szorgalmának és hazaszeretetüknek köszönhetõen ismét felépült és felvirágzott a falu. II. József türelmi rendelete után 1787-ben megépült az evangélikus templom, igaz, tornya még nem lehetett, csak száz év múlva, építették hozzá. A katolikusok és az evangélikusok megegyeztek, hogy az evangélikus gyülekezet tulajdonát képezõ harangot közösen használják a katolikus templomban. A harangon levõ felirat ma is olvasható: „A harkai evangélikus gyülekezet tulajdona, öntötték 1658-ban!”
1707. október 2.-án a Rákóczi szabadságharc egyéb eseményeként kuruc-labanc csata volt Harka határában.
A harkai oktatás tetõpontja a Nemesi Akadémia volt. Ekkor országos hírû lett a község.
1784-89 között egész Magyarország területérõl jöttek a nemes ifjak, Nagy György evangélikus lelkész iskolájába tanulni, ahol fél év alatt elsajátították a német nyelvet. 1862-ben Petz lelkész megalapította híres négyszólamú Concordia kórust, akik 1879-ben Bécsben egy kórusvetélkedõn elsõ díjat nyertek.
1881. április 7.-én Liszt Ferenc Sopronból Harkán át hintón ment Doborjánba, szülõfalujába. A Concordia férfikórus köszöntésül elõadta a Szózatot, Liszt így szólt: „Uraim, önöknek arany van a torkukban.”
Harka gazdasági és kulturális élete minõséget jelentett a környezõ települések között. A lakosok földmûves emberek voltak, áruikat Sopronban adták el. Hazájukat és a falut szeretõ német ajkú lakosság két emlékmûvet is adományozott Harkának, az 1896-ban állított millenniumi emlékmûvet és az Amerikába kivándorolt harkaiak az I. Világháborúban elesett rokonaik és barátaik emlékére a hõsi emlékmûvet.
1946-ban véget ért a falu történetének több évszázados, példaértékû korszaka. A német ajkú magyar lakosságot kitelepítették, mindössze 15-en maradhattak. Az új lakosok elsõsorban a Rábaköz falvaiból, de az Alföldrõl és Erdélybõl is jött néhány család.
1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka község képviselõjelöltje, a félrevezetett harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, és önkényesen rendelte el a honfoglaláskori magyar Harka falunév eltörlését, és a sebtében kitalált Magyarfalva falunév bevezetését. 1947. augusztus 20.-án az avatási ünnepségen részt vett Rajk László is, õ volt a nap szónoka. Majd 43 év múlva egy helyi népszavazás után 1990. április 1-én a falu újra visszakapta az õsi, Harka nevet.

forrás:http://www.sopronhotels.hu/harka.html

Kisfilm a településről

Flash player kell

Településhez kapcsolódó fotók

Dj-k Éjszakája - 2010. március

2010. márc 22. | 75 db kép

Halloween party Harkán

2008. nov 5. | 14 db kép