9444 Fertõszentmiklós Szent István u. 19
Területi elhelyezkedés
"Fertõ - Szent - Miklós - Szerdahely, nagyközség Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, jelentékeny marhakereskedéssel." / Pallas Nagy Lexikon (7) - Bp. 1894. /
Fertõszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, pontosabban a gyõri medence peremén, Soprontól 28 km-re a 85-ös fõútvonal mentén terül el.
Kedvezõ földrajzi környezetének köszönhetõen az emberiség legõsibb idõszakában is lakott hely volt. A Fertõ tó és partvidéke, a Hanság mocsárvilága és az abból kiemelkedõ földnyelvek, a környék erdõi bõséges táplálékot biztosítottak minden korban a letelepedõ emberek számára.
Története
A XX. századi ásatások többezer éves emlékeket tártak fel. Az így elõkerült régészeti leletek szerint a község már a Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítja az Ikva völgyében feltárt bronzkori halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek.
Fertõszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A község a mai nevét 1906-tól használja.
Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre esõ részét, 1228-ban említik elõször Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész elsõ okleveles említése 1261-ben "Villa Sceredahel" néven fordult elõ. Alig ötven évvel késõbb 1274-es oklevélben új néven "esslesia S. Nicolai" említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás. A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védõszentje Szent Miklós, így történt, hogy elõbb az egyházközséget, majd késõbb magát a települést is a védõszentrõl nevezték el.
Fertõszentmiklós lakóinak fõfoglalkozása a földmûvelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi kõzség volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határmenti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlõdését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerõsödését jelzi, hogy 1656 elõtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.
Nagyközség címerének leírása
A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvö félhold ezüst színü. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítö eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezövárosi jelleget - a városi levegõ szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idõk emlékeit õrzi.
Címerük klasszikusan egyszerû, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." / Hoppál Dezsõ /
Címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzöjében 1987 óta elsöként a Községvédö és Szépítö Egyesület.
A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezõvárosként említik településünket.
Az elsõ címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS köriratal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra nézõ kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvõ félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is.
Sopron Vármegye Fertõszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leirt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színü, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezõben, zöld talajon áll.
Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra nézõ lebegõ ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.
forrás: www.fertoszentmiklos.hu
Flash player kell
Pomogy (németül Pamhagen) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban. Fertõdtõl 9 km-re északra, Kapuvártól 15 km-re északnyugatra, a Hanság északi szélén, a... bõvebben »
További települések a térségben »