2023. szeptember 28. csütörtök, Vencel napja Kedvencekhez

Fertőszentmiklós

Település-adatlap

Fertőszentmiklós

Alapítva: 1228 Lakosság száma: 3885 fő

Polgármester
Horváth Tibor Cím
9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 19 Telefon: 99/544-510 ; 99/540-516 E-Mail: [email protected] Honlap: www.fertoszentmiklos.hu

Polgármesteri Hivatal

9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 19

Programok a településen

Korábbi programok

Nőnapi műsor
2015. március 7. 18:00 1848. március 15. megemlékezés
2015. március 15. 15:30 Pünkösdi Fesztivál
2015. május 22. 09:00 Harcos Pünkösd
2015. május 23. 16:00 Latin est
2015. július 5. 17:00

További programok a településen

Közérdekű információk

Civil szervezetek

Ingatlanok a településen

Lakás 30 000 000 HUF Lakás 22 500 000 HUF Lakás 22 500 000 HUF Lakás 20 500 000 HUF Lakás 19 000 000 HUF Lakás 34 000 000 HUF Lakás 20 500 000 HUF Családi ház 47 000 000 HUF

Területi elhelyezkedés

"Fertő - Szent - Miklós - Szerdahely, nagyközség Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, jelentékeny marhakereskedéssel." / Pallas Nagy Lexikon (7) - Bp. 1894. /
Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, pontosabban a győri medence peremén, Soprontól 28 km-re a 85-ös főútvonal mentén terül el.
Kedvező földrajzi környezetének köszönhetően az emberiség legősibb időszakában is lakott hely volt. A Fertő tó és partvidéke, a Hanság mocsárvilága és az abból kiemelkedő földnyelvek, a környék erdői bőséges táplálékot biztosítottak minden korban a letelepedő emberek számára.

Története

A XX. századi ásatások többezer éves emlékeket tártak fel. Az így előkerült régészeti leletek szerint a község már a Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítja az Ikva völgyében feltárt bronzkori halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek.
Fertőszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A község a mai nevét 1906-tól használja.
Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét, 1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben "Villa Sceredahel" néven fordult elő. Alig ötven évvel később 1274-es oklevélben új néven "esslesia S. Nicolai" említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás. A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el.
Fertőszentmiklós lakóinak főfoglalkozása a földművelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi kőzség volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határmenti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlődését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerősödését jelzi, hogy 1656 előtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.

Nagyközség címerének leírása

A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvö félhold ezüst színü. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítö eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezövárosi jelleget - a városi levegő szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi.
Címerük klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." / Hoppál Dezső /
Címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzöjében 1987 óta elsöként a Községvédö és Szépítö Egyesület.
A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik településünket.
Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS köriratal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is.
Sopron Vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leirt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színü, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll.
Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.

forrás: www.fertoszentmiklos.hu

Kisfilm a településről

Flash player kell

Településhez kapcsolódó fotók

FKC - VKLSE kézilabda mérkőzés - Fertőszentmiklós - 2015.

2015. ápr 4. | 117 db kép

FKC - Szany - kézilabda mérkőzés - 2015.03.18.

2015. márc 18. | 132 db kép

Bejelentkezés

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

hirdet?s

Közérdekű

Fertőpart.hu hírlevél

Település-ajánló

Fertőd

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik.bővebben »

További települések a térségben »