Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertõd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertõd egyesült Süttörrel. Süttör volt az õsibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait õrzik. Eszterháza neve elõször Miklós herceg levelében (1766) olvasható: "Schloss Eszterháza".
A település középpontjában a patkó alakú, lenyûgözõen szép barokk stílusú kastély található, amely a város idegenforgalmának fõ forrása, meghatározó jelentõségû látnivalója. A kastély és épületegyüttesének építtetését az 1720-as évektõl Esterházy József kezdte meg.
J. Haydn (1732-1809) a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzõje közel két évtizedet (1769-1790) töltött a "pompakedvelõ", mûvészeteket is támogató Esterházy Miklós szolgálatában az eszterházi Muzsikaház lakójaként, ahol emlékét emlékszoba õrzi.
Európában számos francia, angol, német nyelvû leírás jelent meg Eszterházáról, az "Eszterházi vígasságokról."
Nagy vonzerõt jelent a Fertõ-Hansági Nemzeti Park értékes és ritka növény és állatvilága. Ausztriával a Fertõ-Pamhagen (Pomogy) határátkelõ és kerékpárút köti össze.
1990-ben testvérvárosi kapcsolat létesült a hollandiai Millingennel. A megye egyik legfiatalabb városában az iskolahálózat középfokig teljes, az általános iskolák mellett mûködõ zeneiskola környék tanulóit is oktatja. 2000. szeptemberében a Szent István Egyetem kihelyezett tagozataként a felsõfokú "Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens" képzés is elindult.
A településen két római katolikus templom - a neogót stílusú Szent András (Süttör) és az 1986-ban épület Szent Kereszt (Eszterháza) - található, melyet a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Udvardi Erzsébet oltár, és stációképei díszítenek. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.
A település 1995-ben város.
A közelben lévõ Fertõ-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertõ tó és környékét, a Fertõ-menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az Unesco a "Világörökség" részévé nyilvánította.
Ágfalva község közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. Története: Ágfalva község nemrég ünnepelte fennállásának 810....
bõvebben »