9423 Ágfalva Soproni u. 3.
Ágfalva község közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el.
Története:
Ágfalva község nemrég ünnepelte fennállásának 810. évfordulóját.
A falu nevének elsõ írásos említése 1194-bõl származik, Dág néven a borsmonostori ciszter apátság birtoka volt. A ciszterciek telepítettek elõször német parasztokat a megyébe. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különbözõ viszályok után a Dági birtok Sopron város kezébe került, így Agendorf 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.
Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy idõben az 1550-es években indult. A bécsi békekötés (1606) után Ágfalva ismét evangélikus lelkészt hívott. Az egymást követõ tanult prédikátorok meghatározói voltak az Ágfalviak lelki-szellemi életének.
A vegyes vallású úrbéli falvakban, így Ágfalván is lutheránus és katolikus bírák váltották egymást. 1832-ben kolerajárvány pusztított 92 halálos áldozattal, 1873-ban a járvány megismétlõdött 83 áldozattal.
A századfordulón a község lakossága: 1816 fõ, melybõl 1760 német, 47 fõ magyar anyanyelvû. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, a paraszti gazdaságok mellett sokan a bányában dolgoztak.
Az 1890-es években sok család kivándorolt Ausztriába, Amerikába. Az I. világháború ágfalvi hõsi halottainak száma 51 fõ, emlékmûvet emeltek tiszteletükre. A Trianoni békeszerzõdés után 1921-ben az osztrákok elfoglalták Ágfalvát, az ellenük felkelõk áldozata Baracsi László önkéntes.
A II. világháborúban bombatámadás érte a községet 23 áldozattal, a harcterekrõl 116 katona nem tért vissza, emlékmû õrzi nevüket. Hadikórházat telepítettek Ágfalvára, munkaszolgálatosok tábora mûködött, sok áldozattal.
1946. áprilisában került sor a német lakosság kitelepítsésre, 1954 fõ összeírtból 1185 fõ került Németországba, mindent hátrahagyva. A kitelepítés meghatározó történelmi esemény a település életében, hatása napjainkig tart.
forrás:www.agfalva.hu
Flash player kell
Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertõd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertõd egyesült Süttörrel. Süttör volt az õsibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait õrzik.