A településen templom már valószínűleg a középkorban is volt. Az 1714-es jegyzőkönyvek templomáról és annak rossz padjairól tesznek említést. Ennek a templomnak még 1733-ban nem volt tornya, 1752-ben újonnan építették. Az 1766-os jegyzőkönyv már sekrestyét is említ. A sarródi templom mai alakját az 1846. évi átalakítással nyerte el. Meghosszabbították és felépítették tornyát. Egyszerű épület a Fő utca dél-északi irányában. Előcsarnok is került a főhomlokzat elé. 1771-ben a soproni Pfistermeister József öntött harangja mellé helyeztek el egy másodikat, amely Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében készült. A harmadikat 1854-ben öntötték Győrött. A község szívesen adta a haza oltárára harangjait. A templomot Szent István vértanúról nevezték el. 1752-ben készült az orgonája König Fülöp soproni mester munkája. Hajója három keresztben álló, téglalap alakú szakaszból áll, cseh boltozottal, ugyanilyen széles a szentély is, mely kívülről a nyolcszög három oldalával, belül kereken zárul. Az egyik oldalfalat három dór fapillér tagolja, a másikat nagy részben eltakarja a tágas sekrestye, melynek egy része egyúttal az oratórium.Az orgonakarzat két hatalmas toszkán oszlopra került és az új klasszicizmus jegyében álló homlokzatot állítottak az épület elé. Órája nincsen a toronynak. A berendezés jó része a múlt század közepéből való. Rokokó-díszes a tabernákulum. Az oltárkép Szent István vértanú halálát ábrázolja. Igen jó munka a szószék. Mellvédjén a jó pásztor reliefje. Az orgona szekrénye nemes klasszicista fafaragásával tűnik ki. A templom a fertőszéplaki egyházközség fíliája.

Forrás: hu.wikipedia.org

A helyszínen készült fotósorozatok

hirdet?s

A Corvinus Rádió weblapja