Fertőszentmiklós katolikus város, a régi templom oldalfalai eredetileg gót stílusban, a XIII. században épült. Fertőszentmiklós középkori templomában a 16. század végétől 1660-ig a protestánsok miséztek.

 

A Bécs ellen vonuló török sereg 1683-ban felégette a templomot, 1724 körül épült fel újra, de akkor már a mai barokkosított formában. 1965-ben nyilvánították műemlékké. A kis templomot idővel kinőtte a falu és 1926-36 között építettek egy újat és egybenyitották a kettőt. Az épületegyüttes belső tere olyan a templomok között, akár egy évszázados tölgyerdő, friss hófehér tőzike szőnyeggel a természetben. 

 

Érdekesség, hogy a torony tetején a keresztet egy ágyúgolyóba ágyazták. A harminc centiméter átmérőjű vasgömb török eredetű, a legenda szerint egy helybeli vitéz lábát vitte le, és amikor a sérültet hazaszállították, föltették a szekérre az ágyúgolyót is.

 

A templom háromhajós, álkereszthajós. Oromzatos homlokzatát öt szobor díszíti: Szűz Mária és négy angyal.

 

Az északi mellékhajó első szakaszában helyezték el Krisztus jelképes sírját — ez a szakasz csak a nagyhéten volt nyitva. A sír ajtaján annak őreit ábrázolták; ezt a képet 1830 körül készítette egy ismeretlen vándor festő.

A kagylótalpú, Esterházy-címeres szószék is a templom eredeti berendezésének része, a bővítés után azonban áthelyezték az új részbe.