hirdet?s

Húsvéti hagyományok, népszokások

Ünnepek, ünnepnapok | 2008. március 21. | Hadarits Kristóf

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást.

Tetszik?
Megosztás facebook myspace twitter linkedin Nyomtatható változat Küldje el a fertopart.hu cikkét ismerősének!

Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,
a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
A húsvét ünnepi előkészületei, a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdődnek, innentől kezdve 40 napig lemondunk az ételről - úgy, ahogy Jézus lemondott értünk életéről. Ez a fajta lemondás tulajdonképpen közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre. Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel.
Virágvasárnap a bevonulás napja. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. ( Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosásának napja (ma ez a vendégszeretet jelképe).
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypéntek, pedig Jézus keresztre-feszítésének napja, a gyászünnep, e napon halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.
Nagyszombat azonban már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.

Tulajdonképpen Nagyszombathoz tartoznak a jellegzetes ételek is, mint például a tojás, a bárány és a kalács. Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja. Ekkor sokan megnézik a Napfelkeltét, majd a hagyomány szerint bárányt fogyasztanak. A bárányevés az "áldozati bárányságot", azaz Jézus halálát szimbolizálja. Ezért is nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

Forrás: www.diabetesnet.eu





Hozzászólások

Ünnepek, ünnepnapok rovat további cikkei

Adventi jótékonysági akció

2014. december 9.
Élelmiszer gyűjtés Fertődön. Adventi jótékonysági akció tovább

Szilveszteri hagyományok

2012. december 28.
Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet... Szilveszteri hagyományok tovább

Mit ajándékozzunk gyermekeinknek?

2012. december 19.
A pszichológus szerint a jó ajándék és az ünnep olyan lehetősége a felnőtteknek, amivel életre... Mit ajándékozzunk gyermekeinknek? tovább

Karácsonyi ajándékötletek

2012. december 12.
Fertőszentmiklós, Fertőd - Karácsonyi közeledtével egyre nagyobb gondot okoz az ajándékok... Karácsonyi ajándékötletek tovább

Karácsonyra készülünk: adventi koszorú és naptárkészítés házilag

2012. december 4.
Advent a karácsonyra való készülődés időszaka. Hangolódjunk az ünnepre az adventi hagyományok... Karácsonyra készülünk: adventi koszorú és naptárkészítés házilag tovább

Anyák napi versek

2012. május 6.
Anyák napja alkalmából köszöntse Édesanyját szép versekkel! Anyák napi versek tovább

Anyák napja

2012. május 6.
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap... Anyák napja tovább

Hagyományőrző locsolás Fertődön

2012. április 10.
Fertőd – A hagyományokhoz híven a kiválasztott és egyben "szerencsés" süttöri lányoknak... Hagyományőrző locsolás Fertődön tovább

Húsvéti szokások

2012. április 3.
Húsvét különleges ünnepünk. Nemcsak azért, mert sokrétű jelentést hordoz magában, hanem mert... Húsvéti szokások tovább

Húsvéti receptek

2012. április 3.
Húsvétkor minden háziasszony a hagyományos ízek felé nyúl. Az ünnepi asztalra kerülnek a húsvéti... Húsvéti receptek tovább

Március 15-i megemlékezések térségünkben

2012. március 12.
Fertő-part - 1848. március 15-én a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e... Március 15-i megemlékezések térségünkben tovább

Nőnap március 8. - hogyan ünnepelünk?

2012. március 6.
A nőnap mára teljesen más értelmet nyert, mint amiből egykor kiindult. A nők március 8-án... Nőnap március 8. - hogyan ünnepelünk? tovább


hirdet?s

Iratkozzon fel a fertőpart.hu hírlevelére! Fertőpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Kapuvár

A 11.000 lakosú Kapuvár, Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság-medencének - találkozásánál, kedvező... bővebben »

További települések a térségben »

© Fert?part.hu
A Fertő tó elsőszámú portálja