A húsvét egyik legfontosabb keresztény ünnepünk, Jézus újjászületését ünnepeljük, a kevésbé vallásosak pedig a tavaszt beköszöntét.

A húsvét a farsang utáni negyvennapos böjttel kezdődik hamvazószerdától húsvét vasárnapig.

A nagyböjt utolsó hete a nagyhét Jézus jeruzsálemi bevonulásának jelképes ünnepe. A böjt alatt csak húsmentes ételeket lehet enni.

Jézus kereszthalálának az emléknapja. A templomokban és vallásos iskolákban játékokkal emlékeznek meg a napra. Régen ezeket a falvak összegyűlt népe is megtekintette.  Érdekesség: az 1700-as években töviskoszorús, kereszthordozó körmeneteket tartottak, de ezt a század közepére betoltották.

 

A régi hagyományok szerint a templomok közelében máglyát raktak, majd megszentelték a tüzet, mellyel meggyújtották a templom húsvéti gyertyáját. A hamvakat az emberek hazavitték. Sokáig élt az a hagyomány, hogy a nagyhéten csütörtöktől szombatig nem raktak tüzet, majd a templomi szentelt parázzsal gyújtották meg újra és főzték az ünnepi ételeket rajta.

Nemcsak a tüzet, hanem a vizet is megszentelték ekkor.  

A leglátványosabb ezen a napon a feltámadási körmenet volt. Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt.

 

A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé. Kosaraikban sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát vittek, megszentelték azokat. Így a vasárnapi ünnepi vacsoránál, megáldva fogyasztották az ételeket.

 

Forrás: tasteofhome.com  

Húsvét hétfőn a mai napig tartó szokás a locsolkodás. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.  Régebben kútból hordták vödrökben a vizet vagy a patakba vetették a lányokat.  A fiúk ezért festett tojást kaptak. A lányok a megfestett tojással gyakran az érzelmeiket mutatatták a fiúk vagyis egy fiú felé. Ma már néhány kivétellel a falvakban sem divat a vödrös locsolás. A hideg vizet felváltotta az illatos kölni és a húsvéti mondóka.

A tojásfestés a régebbi időkben nagy ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat

A tojás egyébként az ősi termékenység szimbóluma, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

 

A húsvéti ételeket a templomokba vitték fehér kendőbe becsomagolva, hogy felszenteljék.  Majd az asszonyok „hazafutottak” a csomagjaikkal mondván, aki gyorsan hazaért a szentelt étellel, ügyes és szerencsés lesz a munkában. 

Tipikus húsvéti étel a sonka, a tojás, torma, a bárány, a kalács.