Március 15-i megemlékezések térségünkben
Ünnepek, ünnepnapok | 2012. március 12.Fertő-part - 1848. március 15-én a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Tekintse meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezéseit a Fertő-parton.
Előzmények
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak rengeteg előzménye volt, melyek hozzájárultak, hogy a magyar radikális ifjak útnak induljanak 1848. március 15-én és megvalósítsák a szabadságról alkotott elképzeléseiket.
Kossuth Lajos már 1832-ben megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című folyóiratot, így a nemzet egyre szélesebb körben értesült a színfalak mögött zajló vitákról, a fokozódó feszültségről. A reformmozgalom erősödése egyre nagyobb méreteket öltött. Gróf Batthyány Lajos vezetésével 1847-ben megkezdte működését az ellenzéki párt, az ő programjuk volt az Ellenzéki Nyilatkozat, amit Deák Ferenc vetett papírra.
Márciusig az országgyűlésen a maradi képviselők elutasították a haladók legfontosabb javaslatait: a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást.
Közben 1848 februárjában, Franciaországban, 1848. március 13-án pedig Bécsben kitört a forradalom.
A párizsi forradalomról érkező hírek után azonban Kossuth az alsótáblán új és határozottabb követeléseket terjesztett elő. Nemcsak az eddig visszautasított javaslatok elfogadását kérte, hanem az országgyűlésnek felelős magyar minisztérium (kormány) létrehozását és alkotmányt az egész birodalom számára.
A maradiak ezúttal megszavazták Kossuth javaslatait. Kossuth március 15-én délelőtt Pozsonyból Bécsbe utazott, hogy az országgyűlésen elfogadott törvényjavaslatokat szentesíttesse a királlyal.
Mi történt 1848. március 15-én?
A bécsi forradalom híre felgyorsította a pesti eseményeket, melynek hatására a magyar radikális ifjakra összefogtak a magyar nép szabadságáért. 1848. március 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjúság egy emberként csatlakozott hozzájuk.
Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t.
Tömeg a nyomdánál
A 12 pont
"Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz, víz nem oltja el... majd ... a mérnökökhöz, ezektől a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekvő sereg..." – írta naplójában Petőfi.
Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét.
„A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!”
Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
"A nagyméltóságú helytartótanács...- írta Petőfi - ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadott a tétlenség iránt a rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt."
A forradalom győzelméről Széchenyi a következőket írta március 17-én keltezett levelében:
"Barátom, csudákat éltünk. Nemzeti sorsunk hajszálon függött. Az első felvonás gyönyörűen sikerült."