A Föld Napjának alapgondolata az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató, Denis Hayes ötlete volt. Az első ünnepre 1970. április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet bolygónk romló környezeti állapotára, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen.
Denis Hayes és társai mintegy húsz évvel később Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld Napját.

A Föld Napján való megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség - és az egyes ember is - mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. Elég szomorú, hogy eljutott a világ idáig! A Föld napját nem csak ünnepelni kell! Sokkal inkább egész évben úgy kell viselkednünk, úgy kell élnünk, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, fákat, madarakat, állatokat.

Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Gondoljunk akár a televízióra, akár a rádióra, de nem is kell ilyen messzire menni, elég ha kimegyünk az utcára. Elegendő csupán levegőt vennünk, körülnéznünk...mindenhol szemét még ott is, ahol nem kellene. Nyugodt lélekkel sétálunk el egy szemétkupac mellett mondván ez nem az én szemetem. Igen pénz beszél, kutya ugat alapon amíg a pénz többet ér egyeseknek a Földnél, addig lesz környezetszennyezés. Jogosan merül fel a kérdés: mit tehetünk mi "kisemberek"? Elterjeszthetjük ezeket az eszméket és megállíthatjuk ezt a pusztítást, ami ma jellemző.

A természetvédelem szükségessége mellett felhozott nem gazdasági érvek között, amelyek nem feltétlenül haszonelvűek, szerepel a Föld és az élővilág érzelmi és szellemi jelentősége, a természet nélkülözhetetlen volta a pihenéshez, továbbá az erkölcsi felelősség a következő nemzedék iránt, hogy megőrizzük számukra is a Földet és annak természeti erőforrásait. (1980)
A legfontosabb persze az, hogy ne csak beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát.

A Fertő partiaknak is volt ezen a napon lehetőségük, hogy játékos módon -főleg a gyermekek- megismerkedjenek a Föld anya kincseivel.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park, fertőújlaki (Mekszikópuszta) Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontjában, nem mindennapi kézműves foglalkozással várták a gyermekeket a nemzeti park oktatásos munkatársai.

- "A gyerekeknek először is, maguknak kellett mindenféle színű földet és érdekes anyagokat (hamu, termőföld, szikes talaj, iszap, stb...) összegyűjteni. Ezeket vízben feloldva, mindenki a saját kis ujjával festett képeket.
Nem is gondolták sokan, hogy ha különböző festő növényeket szednek, mint például a gyermekláncfű sárga szirmát, virágzó fák különböző szirmait, füvet, árvacsalánt, fagyal bokor termését, orgonavirágot- és ezeket vízben felforralják, igazi festőpalettát kaphatnak" - meséli Dobson Zsófia a Fertő-Hanság Nemzeti Park oktatási munkatársa, a foglalkozás ötletgazdája és vezetője is egyben.
Az előre rajzolt motívumokat így ecsettel vagy lúdtollal szépen kifesthették a gyerekek, majd egy kemény kartonlapra ragasztva és bekertezve nagyon szép képet vagy ajándékot készíthettek belőle. És ez nem került pénzbe, hiszen ezeket mind-mind a természet adta, Gaia - a jó Föld anya. A gyermekek játékosan és saját maguk megtapasztalva ismerkedhettek meg közvetlen környezetükkel, amelyre már -reméljük - ők jobban odafigyelnek.