A LEADER TK3 projekt soron következő kétnapos KKK moduljára az Alpokalja–Fertőtáj térségből 39 településről hívtuk össze a kulturális, ifjúsági és közösségi területen dolgozó kollegákat.

Az elmúlt években számos előremutató kezdeményezés valósult meg a helyi közösségek által. Számos tájház, alkotóház szépült, vagy éppen alakult meg, nemzetiségi kezdeményezések öltöttek formát, közös képzések, rendezvények támogatták munkásságukat. A rendezvény egyik fontos célja, hogy az Egyesület az előttünk álló években is hozzájárulhasson a sikeres települési, térségi, nemzetiségi közösségek megőrzéséhez kezdeményezéseik támogatása által.

A regisztrációt követően 9 órától Wellner Andrea igazgató asszony nyitotta meg a rendezvényt, beszámolt az előző napon az iskolaigazgatók részére megtartott rendezvény eredményeiről, miszerint a legfontosabb feladat az értékteremtés, és a közös munka. Beszélt az eszközök és a képi elemek bemutatásának fontosságáról a tanításban, a módszertanról, a következő évekre tervezett szaktanár találkozókról, és esetleges nappali táborok megvalósíthatóságáról. Kiemelte a témahét – témafüzet szerepét és sikerét az iskolákban, illetve a térségi mese- és receptkönyv megjelenésének fontosságát.

Páliné Keller Csilla, az Alpokalja-Fertő táj Vikékfejlesztési Egyesület munkavezetője arról beszélt, hogy mit várhatunk a 2014-20-as vidékfejlesztési, támogatási rendszerektől. A 2015-ös év az Európai Unió 2007-13-as időszakának záró éve. Ehhez kapcsolódóan több feladat is előttünk áll, hiszen egy új program új finanszírozási logikával érkezik. Az új program tőlünk is elvárja, hogy értékeljük az eddig elért eredményeinket, fogalmazzuk meg problémáinkat, vázoljunk fel egyéni vagy közös megoldási javaslatainkat, gondoljuk végig programjainkat az elkövetkezendő évekre vonatkozóan. Megemlítette a nemrég elkészült nagycenki alkotóházat, ahol most fog elkezdődni az igazi feladat. Felvázolta a Leader-program kialakulását, fejlődését, valamint népszerűségének gyors terjedését Magyarországon, ami várhatóan 2014-2020-as időszakban még tovább fog nőni. Beszélt a nemzetiségek helyéről és szerepéről a térségünkben, majd bemutatta a szomszédainktól átvehető jó gyakorlati példákat.

A nyitóbeszédek után 10 órától a településeket képviselő szakemberek egyesével beszámoltak arról, hogy mit értek el, hol tartanak ma, és melyek a problémáik. A „Melyek az eredményeink személyesen és intézményként” kérdésre adott rövid válaszokat kiragasztották a táblára.

Iván polgármestere, Baráth Károly a tájházat emelte ki, hogy tőkére lenne szükségük a működéséhez, illetve az összefogás hiányára panaszkodott, hogy nagyon nehéz az embereket mozgósítani.

Istvánffy Miklósné, a fertőszentmiklósi ISZK vezetője beszélt a templom felújításáról, a mobilszínpadról, 5 egyesületről, akik együtt pályáztak. Kiemelte az eszközbeszerzések szerepét, illetve a megfelelő terek fontosságát. Nagy eredmény városukban a helyi fiatalok bizalmának látható növekedése. Fontos számára, hogy a lakosok elismerik a munkáját.

Répceszemerén sajnos bezárt az iskola és az óvoda is, kevés ember él a településen, a polgármester álma, hogy újra működjenek. A településen a kultúrház és az imaház felújítása nagy eredménynek számítanak. Több civil egyesület is működik.

Zsirán az IKSZT fontos szerepet tölt be a helyiek életében. Nagyné Polgár Katalin szerint nagy eredmény, hogy a középiskolásokat is mozgósítani tudták. A nyári tábornak nagy sikere volt, rengeteg a pozitív visszajelzés, a civilekkel kiemelkedően jó a kapcsolat. Több szervezet is működik a településen, van énekkar, továbbá kézműves, és kismama klub is.

Petőházán Lévainé Sós Klára aktív közreműködésével, több sikeres pályázat révén felújították a közösségi házat, felnőttképzéseket tartottak, létrehoztak egy modern játszóteret, és egy multifunkciós sportpályát is.

Pusztacsaládon sajnos nem nyertek pályázatot, de a polgármester szerint nagy az összefogás az emberek között, kiemelte az óvodás kirándulásokat, és a falukarácsony népszerűségét.

Sarródról, a tájházból érkezetett Kemenár Katalin. Elmondása szerint több ezer gyerek fordult már meg náluk, a programjaik népszerűek. Most egy ifjúsági pályázaton dolgoztak, mert sajnos a fiatalok elköltöznek a faluból, nincsen iskolájuk.

Nemeskéren a könyvtár népszerű, évente 4 rendezvényt tartanak a falai között. Kardosné Balika Stefánia szerint nagy sikere van minden évben az „elszármazottak találkozójának” is. Szerveztek már fotókiállítást is, ami szintén népszerű volt. Fontos eredmény a művelődési ház felújítása, és az új játszóteret is már birtokba vehették a gyerekek.

Fertőszéplakon nyári tábort szeretne szervezni a falukutató Ihász Mónika. Kora okán a fiatalokkal nagyon jó a viszonya, így könnyebb őket bevonni közösségi programokba, de nagy megelégedésére a nyugdíjasok is aktívak.

Fertőendréden az új polgármester asszony, Horváth Attiláné elmondta, hogy újra elindítják az „Endrédi hírmondót”, népszerű a játszóház, és az ünnepségekre is sokan elmennek. A könyvtárat szeretné felújítani, erre most írják a pályázatot, szerencsére az egyház adott egy épületet a megvalósításhoz. Úgy érzi, végre valami elindult a faluban, és további fejlesztéseket, programokat szeretne.

Ágfalván sokat pályáztak, így többek között létre tudtak hozni egy helyi értéktárat, az Egyesületek házát. Felújítottak az iskolát és az óvodát. Művelődési ház nincs a faluban. Közösségi színterek, szabad tér, és sátor ugyan vannak, de szükségük lenne egy épületre is. Csoltói József szerint a méltán népszerű tájházra ráférne a felújítás.

Harkán nagy odafigyeléssel ápolják a hagyományokat, és hoznak létre új értékeket is. Dr. Nagy Attila elmondta, hogy a lakosság száma nőtt az elmúlt időben. Működik a településen fúvószenekar, néptánccsoport, fotóművészeti alkotóműhely, és csipkeszakkör is. Folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek, szinte pénz nélkül próbálják fenntartani a kulturális életet.

Fertőhomokra a tájház vezetője más vidékről érkezett, és ennek ellenére nagyon népszerű lett a lakosság körében. Szilágyi Lajosnak nagyon sok munkája van a tájházon belül működő pajtakocsma létrehozásában, ami pár éve nyitotta meg kapuit. Fontos számára ez a közösségi tér, de a látogatottsága sajnos hullámzó. Kiemelkedő szerepe van a térségi vizuális kultúra megteremtésében, grafikusként segítette a térségi mesekönyv és a receptkönyv szerkesztését is.

Sopronkövesden Rácz Ramóna az alkotóház vezetője, elmondása szerint minden nap, sőt minden hévégén vannak programok a faluban, jellemző a bizalom és az összefogás a lakosok között.

Hegykőn szintén sokat pályáztak és nyertek, több civil egyesület is működik a faluban. Szigethi István polgármester lelkesen beszélt a település kulturális életéről. Évente rendeznek bor- és sörfesztivált. Népszerű a településen többek között a futball, a lovaglás, és a karate is. Jelenleg kézműves tábort szerveznek. Idén ismét megrendezésre kerül a Kézműves Sörök és Pálinkák Fesztiválja, a Borok utcája – Hegykői Borfesztivál, a Tízforrás fesztivál, és a Hegykői Vigasságok is. A településen pénzhiány miatt nem alkalmaznak külön kultúrost.

Fertődről Horváth Zoltán, a Turisztikai és kulturális bizottság elnöke érkezett. Elmondta, hogy ő civilként turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre pályázott, illetve megalapította a Világjárók klubját, és riportokat készít a fertődi eseményekről. Kifejtette, hogy a nyitott kapuk program szimpatikus számára. Fertőd városa a most épülő művelődési ház nyitására vár, jelenleg még nincs a településen kulturális vezető.

11 órától a megoldásokról folyt a szó, a 2014-20-as lehetőségek figyelembe vételével.

Csoportokra osztva a programcsomagok közös összeállítása volt a feladat, tanulás, képzés, kultúra, ifjúság, identitás témakörökben. A résztvevők aktívan és lelkesen beszélték meg egymással az ötleteiket, percek alatt teleírták a lapokat olyan rendezvénytervekkel, amelyeket szívesen megvalósítanának a térségben. A falvak közötti együttműködés lett az egyik legfontosabb vezérfonal.

A felkészülési idő leteltével csoportonként egy ember fejtette ki a hozzájuk tartozó települések megvalósításra váró, rövid és hosszú távú ötleteit, terveit.

„Puskin megmondta, minden az Anyegin múlik” – hangzott el viccesen.

A „Hogyan nézzen ki a jövő a tanuló Alpokalja-Fertő táj programja” kérdésre válaszolva az előadások után felállítottuk a fontossági sorrendet a tervek között:

Közösségi terek – fenntartás

• adatbank – létrehozás
• nyitott falvak – fejlesztés /híd a települések között/
• térségi felnőttképzési hálózat
• játék, sport /falu határok nélkül/
• tematikus táborok
• értékőr hálózat
• KÖVI-hálózat
• hazaváró program
• kultúrháló – éves találkozók
• közös tanulmányutak
• 12:30-tól a műhely zárása, összegzése zajlott. A résztvevők elégedettek voltak a rendezvénnyel, és akik esetleg még nem ismerték egymást személyesen, az állófogadás keretein belül megismerkedhettek egymással.
• A rendezvényről a képek a itt találhatók.