Mindannyiunk szeretve tisztelt Geri bácsija Fertőszéplakon született hatgyermekes családban. Pályájának kezdetén az akkori idők szabályai szerint oda ment tanítani, ahova küldték. A "hivatal" 1953-ban Pálfára Tolna megyébe irányította. 1955-ben a katonaévek letelte után megnősült,az évek során öt fiú gyermeke született.

A Fertődi Általános Iskolában 1955-ben kezdte tanítói tevékenységét. Pályája során több beosztásban is dolgozott. Volt napköziotthon vezető, úttörővezető, igazgató-helyettes, egy évig igazgató. Évtizedeken keresztül osztályfőnökként, többek között gyakorlati foglalkozást oktató pedagógus, gyermekvédelmi- tűzvédelmi-felelős, szakkörvezető. Generációk nőttek fel tanítványaiként. Jó kolléga, segítőkész jóbarát volt. Nevelő-oktató munkáját hivatás-szeretettel, jó pedagógiai érzékkel végezte. Fontos volt számára a gyerekek munkára nevelése, a tisztelettudó magatartásuk alakítása.

Mindig elkötelezett volt a település dolgai iránt. A közélet ismert alakjaként több társadalmi funkciót is betöltött. 12 évig volt tanácstag, könyvtáros, kultúrotthon igazgató, a helyi sportkör elnökhelyettese, szakosztályvezetői tisztségét is betöltötte.

Az ÁFÉSZ választott vezetőségének és szakmaközi bizottságának tagja.
Alakulásától kezdve a Haydn kórusban énekelt. Fertődön és környékén mindenki tisztelte, szerette. Közvetlensége, segítőkészsége közel hozta Őt nyugdíjasan is mindenkihez.

"Fájó, hogy többé nem lehet velünk az évnyitókon, évzárókon, iskolai ünnepségeken. Itt hagyott bennünket, de emléke mindig velünk marad!Isten veled Geri Bácsi! Nyugodjál békében!"

Írta: A Babos József Térségi  Általános Iskola Tantestülete

A becsületes, de szigorú tanár

Geri bácsi mindenkit szerett az iskolában. Azon szerencsések közé tartoztam, akiket tanított.
Személye az ellentmondást nem tűrő, színtiszta becsületet sugározta. Szigorú volt, de igazságos. Sokszor osztott ki pofonokat, amiktől mi diákok halálosan meg voltunk sértődve, de felnőtt fejjel az ember egész máshogy gondol vissza a fenyítésekre. Miért ne érdemelt volna meg egy pofont, aki becsengetés után a szekrényajtónak rúgdalja a bőrlabdát, vagy dobálja az osztálytársának cipőit -, és várja így a tanítót?
Számtalan kedves emlék fűződik Geri bácsihoz, amiket a tanítványai közül senki sem fog elfelejteni.

Isten vele, Geri bácsi!

Írta: Fekete Attila