Merre kiránduljunk a Fertő-parton?

Fertő-part - A Fertő tó ausztriai része sokkal népszerűbb, mint a magyar: több a strand, a hajózási lehetőség és a szépen kiépített kirándulóhely. Mi mégis a magyar oldalt választottuk, mert olcsóbb a minőségi szállás és az étkezés, az osztrák látványosságok éppoly könnyen elérhetőek, mint a magyarok. Védett madárrezervátum, kiváló fürdőzési lehetőségek, biciklis túra a helyi kocsmába, Széchenyi-kastély nemzeti istállóval, retróhangulat a kis falvakban, európai színvonalú kirándulóhelyek. Ez a Fertő tó és környéke.

Nyaralásunk első napján semmi másra nem futotta az erőnkből, mint hogy a 40 fokos hőségben a medencében hűtsük magunkat. Egy Fertőd melletti kis faluban, Nyárligeten szálltunk meg, a település egyetlen privát szálláshelyén. Másnap viszont felkerekedtünk, és átruccantunk az osztrák városkába, Illmitzbe.

A tópartra vezető utat csaknem végig szőlőültetvények szegélyezik, ahol pedig nincs szőlő, az éppen költő vadmadarakat leshetjük meg tisztes távolból. Mesébe illő táj, szikes tavacskák, úton átsétáló vadlúdcsaládok.

A parton fizetni kell a vízhez jutásért, cserébe viszont szépen nyírt pázsiton heverészhetünk. A tópartot is feltöltötték kaviccsal, így híre sincs a névadó fertőnek. Az iszapos részig nem jutottunk el, viszont egész közel a parthoz is tudtunk úszni. Találtunk ugyan egy döglött halat, amitől a gyerekeink kétségbe estek, de nem volt nehéz elkerülni, mert körülbelül tíz helyen lehet bemenni lépcsőn a vízbe.

 

  

Fertő tó, az illmitzi strand

Fotó: Bodrogi Lilla

 

 

Egy másik napon a magyar oldal egyetlen hivatalos tóparti strandját próbáltuk ki Fertőrákoson. A hőmérséklet még mindig 38 fok volt, de azért útba ejtettük Nagycenket, ahol a Széchényi család kastélya található. Nem rontottam el, az összes „szécsényi” közül csak a NAGY Széchenyi István írta így a nevét, az összes többi két ékezetet használt. Ottjártunkkor mi voltunk a kastély egyetlen látogatói, így a gyerekek zavartalanul birtokba vehették az általuk labirintusnak titulált, precízen nyírt angolkertet, amit nagyon élveztek.

Fertőrákoson óriási meglepetésünkre az osztráknál sokkal barátságosabb, ám kevésbé népszerű strand fogadott minket. Körülbelül húsz látogató volt rajtunk kívül, nem kellett küzdenünk a parton szétszórt műanyag lapátokért. Itt sekély és homokos a part, lehet homokvárat építeni, még sincs iszap, csak jóval beljebb. Itt is szépen nyírt füvön hempereghettünk, és a játszóteret is profin felszerelték. Egy darab döglött halba itt is belebotlottunk. A belépő ugyanannyi volt, mint Ausztriában, viszont minden más feleannyiba került.

Ugye már nem nézünk több madarat?

Azt hittük, másnap hűvösebb lesz, ezért fürdőzés nélküli, kirándulós programot szerveztünk. A Sziki Őszirózsa Tanösvényt akartuk bebarangolni és a nemzeti park látogatócentrumát felfedezni. A centrumban azonban egyetlen embert találtunk, mint kiderült a szomszédban lakó nénit, aki felvilágosított minket, hogy újabban nem nyitnak ki szombat-vasárnap. Így aztán csak kívülről jártuk körbe a látogatócentrumot. 

 

Fertő tó, legelésző szürkemarhák

Fotó: Bodrogi Lilla

 

A tanösvényen viszont végigsétáltunk, bár a várakozásunkkal ellentétben ezen a napon is 30 fok lett végül. A szürkemarhákat és az ott költő madarakat ez egyáltalán nem zavarta, így nem jöttünk hiába, páratlan természeti látványosság a szikes tavak madárkolóniáinak megfigyelése. A fiúk azt játszották, hogy sasok, és csak a vége felé dőltek ki. Az ötévesünk így summázta a napot: "Ugye már nem nézünk több madarat?" Mivel mi, felnőttek is ki voltunk tikkadva, hazamentünk fürdeni.

 

 

 

Gazdag madárvilág a Fertő tavon

Forrás: Bodrogi Lilla

 

Álomfürdő hűvösebb napokra

 

A nagy kánikula után végül mégis beütött a hideg, úgyhogy ellátogatunk a népszerű lutzmannsburgi Sonnenthermébe, amelyhez fogható fürdőkomplexumban még sohasem jártunk. Zsira felől közelítettük meg a helyszínt, ami – mint utólag kiderült – nem volt valami jó ötlet, mert itt csak biciklivel lehet átmenni a határon. A többi autós nem zavartatta magát, simán átgurultak, ha legálisan kerülünk, akkor 30 kilométerrel hosszabb az út.

A fürdő árai egy öttagú családnak elég borsosak, cserébe viszont hihetetlenül gyerekbarát az intézmény. Már a belépéskor babakocsival fogadtak minket, ha tudtuk volna, nem cipeljük magunkkal a sajátunkat. Családi öltöző játszósarokkal, hogy anya is át tudjon öltözni, bokáig érő medence bébi szökőkutakkal és vízihintákkal, gyerek jacuzzi, kicsi, közepes és óriás csúszdák, a medencék mellett diszkrét és hívogató szoptatósarok.

Az étteremben nemcsak gyerekmenü, de etetőszék és bébiétel-melegítő is volt, és közvetlen átjárás a profin felszerelt játszószobába. Valahogy mindent úgy oldottak meg, hogy miközben ki-be ugráltunk a három kiskorúval a vízből, mégsem éreztük úgy, hogy folyamatos odafigyelést igényel a cuccaink szárazon tartása és a tevékenységek szervezése, mert mindent ott találtunk, ahol annak lennie kellett. Még alvószoba is volt a piciknek, tágas terem baldachinos ágyakkal és gyertyafénnyel, mintha csak az Ezeregyéjszakában járnánk.

A gigantikus fürdőzés másnapján, hogy az élmény egész biztosan kitartson a következő egy évben, még bevállaltuk Ausztria legnagyobb vidámparkját, a Familypark Neusiedlerseet. Az óriási élménypark a Margarethen nevű kisváros mellett fekszik egy völgyben. Mi már rögtön a kassza után leragadtunk a lábbal hajtós sárkányvasútnál és a kézzel húzós zuhanó kosárnál.

Másfélévesünk legnagyobb szórakozása a vízijátszótér volt, ahol a nagyokat is lefoglalta a különböző zsilipek, csörlők, szelepek működtetése, amelyekkel megváltoztathatták a vízfolyás irányát. Óvodásainknak a polipforgó és a sárkányos csúszda tetszett leginkább, de aki valóban sikítani akar és dacolni a gravitációval, annak irány a lengőhajó és a hullámvasút. A kísértetkastélyba és a vadasparkba már el sem jutottunk, szóval lesz még miért visszatérni ide.

 

Írta: Bodrogi Lilla

A teljes cikk itt olvasható.