Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője

Lőverek - Honnan a különleges elnevezés?

 
Sopron kertes villa- és üdülő negyede a Lőverek, a Soproni-hegység lejtőire épült. A név már 1225 óta szerepel oklevelekben. Az egykor itt élt besenyő lövészek vagy lőverek emlékét őrzi. Itt álltak őrhelyeik a lejtőn.

Ezen a hullámos, hegyes-völgyes területen alakult ki a Lőverek világa. A fák sűrűjében színes villák, hűs verandák bújnak meg. Varázslatos kis birodalom ez, melyet az osztrák Alpok és a soproni hegyek fognak közre. Innen letekintve Sopron tornyai és háztetői látszanak a völgyben, távolban pedig a Fertő tó csillogó víztükre. Ismert jelképe a ciklámen, mely védettségének köszönhetően a Lőverek erdeiben több helyen is felbukkan. E terület közkedvelt csemegéje a szelídgesztenye.

A Lőverek újabb kori beépítése a 19. század közepétől indult meg, amikor a soproni polgárok itteni gyümölcsöseikben nyaralókat kezdtek építeni. A kerti házak először egyetlen szobácskából álltak. Később már konyhát, hálószobát, és hatalmas fatornácot is építettek hozzájuk.

A Lőverek fő közlekedési tengelye az 1920 körül kiépült Lőver körút. Az erdős Felső-Lővereket a jobban beépült Alsó-Lőverektől a 300 m magas Sörházdomb erdősávja választja el. A Sörházdomb alatt - hátterében a Lőverek festői erdeivel - nyitotta meg kapuit a vendégek előtt a mai Lővér Fürdő elődje, az Erdei Forrásfürdő 1908-ban. Terméskőből készült medencéjének vizét a Deákkúti forrás vizével táplálták.

1975-ban megkezdődött a fedett uszoda építése. A sokszög alapú kupolaépület 720 főt tud befogadni. 2004-ben a Fedett Uszoda felvette Csik Ferenc 1936-os olimpiai bajnok úszó nevét. 2009 nyarán a Lővér Fürdő négy csúszdakomplexummal és két családi élménymedencével bővül.

A Sörházdombon a II. világháború után lebontott régi kilátó helyén 2006 szeptembere óta a Lőverek legifjabb, fából ácsolt kilátója emelkedik. Mind a Lővér körút, mind a Sörházdombi út felől pár perces sétával, az irányító táblákat követve könnyen megközelíthető gyalogosan.

Így lehet igazán élvezni a sörházdombi erdősáv békéjét, nyugalmát, a madárcsicsergést és a tiszta levegőt. A kilátás páratlan mind az északkeletre fekvő városra, mind a délen emelkedő lőveri magaslatokra.

Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője