Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője

A gyógyvízről
A Balfon feltörő gyógyforrásokat már a rómaiak is ismerték. Számos lelet bizonyítja, hogy a 2. században, Marcus Aurelius császársága korában fejlett fürdőélet volt a településen. A gyógyvizeket nem csak fürdésre használták, hanem fogyasztották is.
A középkortól Sopron polgárai használták fürdésre a balfi gyógyvizet. A város 1342-ben meg is vásárolta Balfot. 1560 körül az új fürdőépületek megépítése után sok nemesi és főnemesi család kereste fel rendszeresen a fürdőt. Scholtz Jeremiás, Sopron város tisztiorvosa 1631-ben megjelentetett egy tanulmányt a balfi vízről. Írásában népszerűsítette a gyógyhelyet és vizét, ami fürdésre is és ivókúrára is alkalmas. Hamarosan csodatevő híre lett Balfnak.
A Balfon található kénes forrásokat 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. Több évszázados tapasztalat és tudományos vizsgálatok alapján a soproni orvosok bebizonyították, hogy a gyógyvízből elsősorban a szulfidkén fejti ki hatását a bőrön, a légutakon és a bél nyálkahártyáján keresztül. A kén a szervezetben a kötőszövet, a porc és a csont felépítésében játszik szerepet. A reumás szervezet kéntartalmát fokozza, az oxidációs folyamatokat elősegíti és a szervezetre élénkítően hat.
A balfi vizet az orvosok mozgásszervi és ortopédiai betegségek valamint neurológiai megbetegedések kezelésére javasolják. Ivókúra formájában a palackozott ásványvíz rendszeres fogyasztása elősegíti a gyomor, a bél, a vese normális működését, a sejtek regenerációját és erősíti a csontozatot.
Balf Sopron környékének kedvelt kirándulóhelye. Nemcsak gyógyvize, hanem a festői környezete is vonzza a kirándulókat.

Az ivókút
2008 szeptemberében avatták fel a balfi ivókutat. A kerámia-eozin alkotást Takács Győző képzőművész-keramikus készítette a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában. A kút körüli parkban a kirándulók megpihenhetnek és megízlelhetik a kellemesen hűs balfi gyógyvizet.

A Szent József fürdőkápolna
A balfi gyógyfürdő parkjában álló barokk fürdőkápolna 1773-ban épült Szent József tiszteletére. Dr. Wosinski István orvos 1898-ban vásárolta meg Soprontól a gyógyfürdőt. 15 évvel később a kápolna is a tulajdonába került. Ezt örökíti meg a kápolnában elhelyezett fekete márványtábla, amelyen a következő felirat olvasható:
„Szent József tiszteletére 1773-ban épült kápolnát 1913. június 16-án vette át Sopron szabad királyi várostól örökös római gróf Dr. Wosinski István Balf gyógyfürdő tulajdonosa és neje Wosinski-Siemens Mária grófné kötelezvén Katalin, János, Ernő, István, Werner, József, Kázmér, Károly, Mária, Erzsébet nevű gyermekeiket és ezek utódait, hogy ezen Isten házát, Isten nagyobb dicsőségére örök időkön át fenn fogják tartani és gondozni."
A 2. világháború után a fürdőt államosították, de a kápolna továbbra is a család birtokában maradt. A leromlott állapotú kápolnát 2009-ben dr. Wosinszki István dédunokája, Paul Szimak újíttatta fel az ősök szándékának megfelelve.
A kápolna bejárata felett Sopron város címere látható. Az oromfal fülkéjében Szent József szobrát helyezték el. A kápolna északi oldalán egy emlékművet találunk. Wosinksi-Siemens Máriának állíttatták a hadikórház katonái hálából 1916-ban.
A kápolna mennyezetén Dorfmeister István freskója azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor Krisztus a tó partján betegeket gyógyít. A falakon Szent Anna és Szent Joachim alakját festette meg a művész.
A kápolnát nemcsak a helybéliek látogatják, hanem a fürdő betegei is itt imádkoznak gyógyulásukért.

Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője
 
A www.fertopart.hu honlap „Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel” című rovatában megjelenő fényképek és szövegek szerzői jog védelme alá esnek. Ezek felhasználásához engedély itt kérhető:
www.7csoda.hu/copyright

Fertő-parti kirándulások rovat további cikkei

Nem mindenhol újult meg a kerékpárút-hálózat a Fertő tó magyar...

2014. május 28.

Fertő-part - Már átadták kétszer, mégis, bizonyos szakaszokon nem történt változás. tovább

Kilátó épül Fertőszentmiklóson

2014. április 15.

Fertőszentmiklós - A tervek szerint szeptemberre készül el az épülő új tizenegy méter magas... tovább

Megújult a kerékpárút-hálózat a Fertő tó magyar oldalán

2014. január 13.

Fertőhomok-Hidegség - Befejeződött a Fertő tó menti, mintegy 21 kilométer hosszú... tovább

Indul a kétmilliárdos fertőrákosi turizmusfejlesztés

2013. október 28.

Fertőrákos - A pénteki alapkőletétellel hivatalosan is elindult a Fertőrákos Barlangszínház és az... tovább

Kastélymustra Győr-Moson-Sopron megyéből

2013. szeptember 26.

Az elhagyott kísértetkastélyoktól a fényűző palotákig. Az Origo cikkében összegyűjtötte és... tovább

Felújították az ágfalvi házhegyi kilátót

2013. szeptember 13.

Ágfalva - Újjáépíttette a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az Ágfalva fölé magasodó házhegyi kilátót,... tovább

Merre kiránduljunk a Fertő-parton?

2013. augusztus 23.

Fertő-part - A Fertő tó ausztriai része sokkal népszerűbb, mint a magyar: több a strand, a... tovább

Vitorlásakadémiát terveznek a Fertő tóra

2013. április 29.

Sopron - Magyar és osztrák fiatalok oktatását célul tűző, de az evezős sportot is támogató... tovább

450 millió forintból fejleszthetik a Fertő menti kerékpárutat

2012. november 22.

Fertő-part -450 millió forintból fejleszthetik a Fertő-tó menti kerékpárút-hálózatot – a... tovább

Mária zarándokút a Fertő-tó térségében

2012. november 22.

Fertő-part - A Fertő-tó térségében kialakították a Mária út északi szakaszát európai uniós... tovább

Lőver-házak

2010. július 12.

Fertő-parti kirándulások - A sorozat ezen számában a soproni Lőver-házakról olvashat. Sopron... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XVI. rész

2010. július 5.

Sopron – Lőverek – Honnan származik az elnevezés? tovább