Képeket is nyomtat

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XI. rész

Fertő-parti kirándulások | 2010. május 10.

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót, élményt kínál az itt élőknek és a turistáknak egyaránt. A rovatnak az a célja, hogy hétről-hétre bemutassa ennek a varázslatos vidéknek a nevezetességeit. Ebben a részben a hidegségi Szent András templomról olvashat.

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XI. rész
Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője
Szerdahelyi
Gergely
A Fertő-táj
idegenvezetője

Hidegség: Szent András templom 800 éves körtemplom a Fertő partján

A Fertő déli partjánál található Hidegség nevét arról a hidegvízű forrásról kapta, amelyik a "Dézsma pincében" ered, és napjainkban is ott csörgedezik a település központjában. Középkori eredetű plébániatemploma a község feletti dombon áll. Román kori része Nyugat-Magyarország egyik különleges értékű műemléke.

A falura és a templomra vonatkozó első írásos adat 1274-ből való. Az eredetileg szabadon álló, 30-40 főt befogadó körbástya építészeti kialakítása azért különleges, mert a belül kör alaprajzú főteret és a patkó alaprajzú szentélyt kívülről sík falakkal határolták. A külső és a belső falazat egy időben készülhetett, és a közöttük levő teret tört kövekkel töltötték ki.

A körtemplom a 12. században, de legkésőbb a 13. század első felében már állhatott. Freskóit azonban csak a tatárjárás után, feltehetően 1250 körül készítették. Abban az időben IV. Béla egyik kedvelt embere - a Buzád nemzetség Csák nevű tagja - soproni várispánként Hidegségen udvarházat építtetett és birtokközpontot alakított ki. A körtemplomot ekkor ékesítették freskókkal.

A szentély boltozatán középütt Krisztus alakja látható mandula formájú keretben. Az evangélisták szimbolikus alakjai veszik körül: Lukács ökör, Márk oroszlán, János sas, Máté pedig angyal formájában. A szentély középső zónájában a 12 apostolt ábrázolták emelt ívű árkádsorban. Az árkádsor keretíveiben az apostolok nevét írták fel antikva betűkkel. A baloldali első három és a 12. evangélista alakja elpusztult. A fennmaradtak: Bertalan, Pál, Péter, András, János, Jakab, Tamás, Fülöp.

A 17. században a templomot kibővítették, a templomhajót megnagyobbították. A 18. század elején az épületet villámcsapás érte. A nyolcoldalas, pántos, kősisakos barokk torony ezt követően épült a körtemplom szentélye fölé. A torony testét toszkán félpillérek keretezik, és egy főpárkány zárja le. A négy sarkán egy-egy bábszerű dísz áll. A toronyban két harang lakik. A régebbit Köchel János György öntötte Sopronban 1777-ben. A barokk átalakítás kiterjedt a templom egészére.

Az 1920-as években a templomot tovább bővítették, ezzel befogadóképességét számottevően megnövelték. Az új templomrész bejárata felett a templom tetején elhelyezett vaskakas a hagyomány szerint annak állít emléket, hogy a község lakói a 16. század végétől a 17. század közepéig az evangélikus hitet vallották.

 

Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője
 
A www.fertopart.hu honlap „Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel” című rovatában megjelenő fényképek és szövegek szerzői jog védelme alá esnek. Ezek felhasználásához engedély itt kérhető:
www.7csoda.hu/copyright